Veszélyek és kockázatok

Az EU jogharmonizáció következményeként megszűnt az előzetes termék bevizsgáltatási kötelezettség, a biztonság azonban továbbra is a legfontosabb követelmény. Ez azt jelenti, hogy a termék egészségre, testi épségre, életre és környezetére nem jelenthet veszélyt. Környezetünkben, úgy munkahelyen, mint otthon villamos működtetésű készülékek használatával igyekszünk komfortosabbá tenni életünket.

Nem szabad megfeledkeznünk arról a tényről, hogy működésük a felhasználóra nézve bizonyos veszélyeket is hordoz, ezért, hogy a kockázat csökkenjen következőkben a villamos biztonsággal kapcsolatos tájékoztatást adunk.

Szeretnénk kiemelni, hogy elsősorban a gyártó felelőssége a villamos készülékeket megtervezni és gyártani a megfelelő védelmek kialakításával olymódon, hogy szakszerű használat mellett a felhasználót ne veszélyeztesse.

Nézzük meg melyek lehetnek azok a veszélyforrások, amelyek a villamos készülékek működtetése során kialakulhatnak: 

• fizikai sérülés vagy más olyan hatás, mely a feszültség alatti részek közvetett vagy közvetlen érintéséből adódhat, 

• túlmelegedés vagy veszélyes sugárzás okozta sérülések, 

• nem villamos eredetű hatásoktól eredő(pl. gőz, forró víz) veszély

• a szigetelőanyagok időelőtti állapot romlásából adódó veszély.
  

A villamos készülékeket is el kell látni külső hatás okozta veszélyek elleni védelemmel úgy, hogy a várható környezeti feltételek mellett legyen ellenálló mind a mechanikai, mind a villamos hatásokkal szemben. Természetesen a gyártói felelősségen túlmenően a felhasználónak is ajánlott a mellékelt használati útmutatót gondosan elolvasni, melynek tartalmaznia kell a biztonságos működtetés leírását és felhívja a figyelmet az esetleges veszélyekre.

A villamos készülékek jelentős részét egyfázisú 230V/50Hz hálózati feszültségről működtetjük, de használatos még:

• 6,12, 24 V-os elemmel

• újratölthető akkumulátorról

• hálózatról leválasztott max. 42V törpefeszültségről táplált készülékek.

Miután hazavittük a megvásárolt készüléket, kicsomagoltuk és elolvastuk a használati-kezelési útmutatót, akkor már az első helyen találjuk a figyelmeztetést arról, hogy milyen csatlakozóaljzatba helyezzük a csatlakozódugót. Itt már szembesülhetünk az első veszélyforrással.

Fontos az érintésvédelmi figyelmeztetések betartása, miszerint

• a védőföldeléssel ellátott (I. érintésvédelmi osztályú) készülékek csatlakozódugóját csak védőföldeléssel ellátott csatlakozóaljzatba szabad helyezni,

• a kettős szigetelésű (II. érintésvédelmi osztályú) készüléket nem lehet védőföldeléssel ellátni - a szabvány szerint a jelét fel kell tüntetni az adattáblán. A hálózati vezeték csatlakozódugója kétágú érintkező csapból áll.Ezeket a dugókat is lehet védőföldeléses csatlakozóaljzatba dugaszolni, de nem szükséges.

• ezeket a készülékeket is lehet védőföldeléses csatlakozóaljzatba dugni, de nem szükséges,

• a több csatlakozási lehetőséggel ellátott hosszabbítóknál, aljzatoknál, érintésvédelmi szempontból megfelelően kell csatlakoztatni.

A hálózati csatlakozás - a tartósan helyhez kötött készülékek kivételével - a következő hálózati csatlakozási módok egyikével történhet:

1. csatlakozódugóval felszerelt hálózati csatlakozóvezetékkel,

2. készülékcsatlakozó dugóval,

3. csatlakozóaljzatba beillesztendő csatlakozócsapokkal.

Néhány kockázati tényezőre szeretnénk felhívni a figyelmet az előzőekben említett csatlakozási módokkal kapcsolatban.

1.-es a legáltalánosabban alkalmazott kivitel, de ügyeljünk arra, hogy a hálózati vezeték 

• hossza elegendő legyen a csatlakozási lehetőségekhez,

• ne csavarodjon meg, ne kerüljön a készülék alá,

• a gyári kivitelt ne bontsuk meg , ne vágjuk el és toldjuk meg házilagosan, mert nem lehet az érvezetékek mechanikai- és villamos kötését, továbbá a szigetelését megbízható módon kialakítani,

• ha gyártó nem tiltja és elengedhetetlenül szükséges a vezeték hosszabbítása, úgy alkalmazzunk hosszabbítót, melynek. megválasztásánál vegyük figyelembe a terhelhetőségét,

• a vezeték cseréjét (ha szükséges) csak szakemberrel (szerviz) végeztesse.

2. A készülékcsatlakozóval ellátott készülékek esetében (pl: víz forraló, párologtató)

• csak a saját, gyártó által adott készülékcsatlakozót használja,

• a készülékcsatlakozó pár megfelelően legyen összekapcsolva,

• rossz, laza érintkezés miatt fellépő átmeneti ellenállás túlmelegedést okoz és hosszas működtetés következtében összeéghet a készülékcsatlakozó páros.

3 A csatlakozóaljzatba beillesztendő csatlakozókapcsok (pl. töltők, rovarriasztók)

• teljesen fixen rögzítsük az aljzatba, mert ebben az esetben is a készülékcsatlakozónál említett túlmelegedés kockázat állhat fenn.

A villamos készülékek használata, karbantartása a használati útmutatónak megfelelően történjék. A készülék meghibásodása esetén a szervizt, a szakembert hívja segítségül.

Sajnos a hazai üzletekben- de piacokon is- forgalmaznak veszélyforrást hordozó villamos készülékeket. Mottónk: "Jobb megelőzni, mint orvosolni a bajt!"

Ezért a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a megyei felügyelőségek nagy súlyt helyeznek a hatékony piacfelügyeleti ellenőrzésekre, hogy a különböző országokból, különféle minőségű termékek óriási választékából a veszély gyanús termékeket kiszűrje.

A Fogyasztóvédelmi Felügyelőségek munkájuk során ellenőrzik a termékek forgalmazáshoz szükséges dokumentációkat és gyanú esetén további vizsgálatokra beküldik az FVF laboratóriumába.. A tesztek többségét nem lehet laboratóriumon kívül, műszerek és vizsgáló berendezések nélkül elvégezni.
Az ellenőrzések alkalmával azonban fel lehet figyelni olyan jellemzőkre, amelyek további kivizsgálásra adhatnak okot vagy amelyek nyilvánvaló nem megfelelőségre utalnak.

Szemrevételezéssel megállapítható alapvető, villamos biztonsággal kapcsolatos hiányosságok:

• a csatlakozódugó csapjain (fehér minta) a szigetelőgallér hiányzik, mely érintésvédelmi szempontból szükséges lenne,

• elfogadott, jóváhagyó jelöléseket nem tüntettek fel , vagy használatuk jogosulatlan (pl. CE jelölés)

• műszaki adatok és jelölések hiányosak

• a névleges feszültség 220 V

• készülék konstrukciója és burkolatának kialakítása nem megfelelőségre utal,

• szükséges védelmek hiányoznak

• hálózati csatlakozóvezeték fajtája, keresztmetszete nem készülék teljesítményének és funkciójának megfelelő

A készülék érintésvédelmi osztályba sorolásának megállapítása, jelölése:
I. osztály - földelt
II. osztály - kettős szigetelés, jelét: fel kell tüntetni
III osztály törpefeszültség (<42 V)

• a hálózati csatlakozóvezeték készülékbe csatlakoztatása nem kellően rögzített

• a kapcsolón a ki/be kapcsolás helyzete nem jelölt 

• a feszültség alatti részek hozzáférhetők ha kézzel eltávolítható részeket levettük (pl fedőlap, rácsszerkezet)

• a mechanikus veszélyek elleni védőszerkezet hiányát tapasztaljuk, pl.éles szélek tapinthatók

• az útmutatóban felsorolt tartozékok nincsenek meg.

Mint "fogyasztók", ha van rá módunk a vásárlásnál mi magunk is megnézhetjük a készüléket ilyen szempontok alapján, nemcsak gyanú esetén.

Az FVF rendelkezik laboratóriumi háttérrel, így a gyanús villamos készülékeket további vizsgálatokra a Mechanikai és Villamos Laboratóriumba küldik, ahol mérnök szakemberek villamos biztonsági vizsgálatokat elvégzik.

Az Európai Unióban már alkalmazott és Magyarországon is bevezetett kisfeszültségű- és gépekre vonatkozó előírások (direktívák) alapján a honosított harmonizált szabványok szolgálnak alapul. Az általános biztonsági követelményeket az alapszabvány fogalmazza meg, melyekre épülnek termékszabványok és a termékre vonatkozó specifikus előírások.

A jól felszerelt Mechanikai és Villamos Laboratóriumban kalibrált vagy hitelesített mérőműszerekkel, eszközökkel és berendezésekkel a biztonsági vizsgálatokat korrekt, visszavezethető módon végezzük el.