A termékbemutatókat szervező és tartó vállalkozások munkatársai hipnotizőröket megszégyenítő módon győzik meg a résztvevőket a kihagyhatatlan akcióban is méregdrága, de nagyon hasznos, sőt nélkülözhetetlen termékek szükségességéről. Az utóbbi időben azonban egyre kevesebb az árubemutatókra invitáló szórólap, az ilyen rendezvények ugyanis különböző „mutációkban” kerülnek megszervezésre. Ennek egyik faja a „névre szóló meghívás”, mely esetben személyazonosságot igazoló okmánnyal lehet a rendezvényen részt venni.   >>>

Manapság egyre gyakrabban találkozhatunk hirdetésekkel, melyek nehéz helyzetben lévő fogyasztóknak, nyugdíjasoknak, BAR-listásoknak ígérnek megoldást anyagi problémáikra. A hirdetések azt sugallják, hogy hitelnyújtásról van szó.  >>> 

A 2008. szeptember 1-jén hatályba lépett, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény. Az előírások hatályba lépésével a fogyasztók ügyleti döntését védő közjogi szabályozás rendszere átalakult. A jogalkotó a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot (a továbbiakban: NFH) a fogyasztók információs és vagyoni érdekeinek védelme körében feljogosította a fogyasztói döntéseket tisztességtelenül befolyásoló kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni eljárásra.

Az NFH ebben a szabályozási környezetben az olyan – fogyasztói magatartást tisztességtelenül torzító – kereskedelmi gyakorlatok vonatkozásában rendelkezik hatáskörrel, amelyek a gazdasági verseny érdemi befolyásolására nem alkalmasak. A versenyjogi szempontból érdemi jelentőséggel bíró esetekben a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) az eljárásra jogosult hatóság.

Az NFH-hoz érkező fogyasztói beadványok jelentős része olyan megtévesztő jellegű magatartásokra vonatkozik, amelyek amellett, hogy valós fogyasztói érdeksérelmet okoznak, a gazdasági versenyre érdemi hatással nem bírnak. A jogszabályi változás jelentősége abban áll, hogy az ilyen kereskedelmi gyakorlatok a szabályozás hatályba lépését megelőzően közigazgatási szankció nélkül maradtak, 2008. szeptember 1-jét követően azonban elbírálásuk az NFH hatáskörébe tartozik.

Megtévesztés a fogyasztói jogokról adott tájékoztatásban