• Mechanikai és Villamos Laboratórium

Pokorni Zoltán Zsolt osztályvezető, laborvezető

Telefonszám: +36 1 459 4805

Telefax: +36 1 459 4941

• Élelmiszer és Vegyipari Laboratórium

Szabó Csilla osztályvezető, laborvezető

Telefonszám: +36 1 459 4991

Telefax: +36 1 459 4944

 

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma rendszeres résztvevője az ország különböző pontjain megrendezésre kerülő fogyasztóvédelmi nyílt napokon. Ennek keretében az alábbi biztonsági vizsgálatok bemutatására és díjmentes bevizsgálására kerül sor:

• a látogatók által hozott napszemüvegek fényelnyelésének vizsgálata UV és látható tartományban;

• a fémallergiát kiváltó nikkel kioldódás vizsgálata egy gyorsteszt segítségével a látogatók által rendelkezésre bocsátott, bőrrel közvetlenül és tartósan érintkező fémtárgyakon (pl. testékszer, bizsu, óra, óraszíj, karkötő, szemüveg stb.)

A napsugárzás széles spektrumából a látható fény mellett ultraibolya és infravörös fénysugarak is érkeznek.

Az infravörös sugárzás (780-5000 nm) szűrése nem indokolt, mivel egészségkárosító hatása bizonyítottan nem jelentős.

Az ultraibolya sugárzás hullámhossz szerint UV C (100-280 nm), UV B (280-315 nm) és UV A (315-380 nm) részre osztható.

A földet körülvevő atmoszféra a káros sugarak jelentős részét elnyeli. Az ózonpajzs az UV A-t nem, az UV B-t részben és az UV C sugárzást teljes egészében kiszűri.

A látható fény (380-780 nm) megfelelő szűrése azért fontos, mert a túl erős ill. gyenge fény nehezíti a látást.

Az eltérő fogyasztói igényeknek megfelelően különböző színű, sötétítettségű lencsék kerülnek forgalomba. Néhány példa:

• barna: erős napsütés esetén ideális, ez a szín nyugtatja a szemet, növeli a kontraszt- és mélységlátást (pl. hegymászás, síelés, horgászás)

• szürke: legkevésbé torzítja a színeket, a természetes árnyalat elősegíti a tökéletes látást

• zöld: jól használható gyengébb fényviszonyok között is

• sárga: fokozza a kép élességét, jól használható ködben, hóesésben, viszont nem ajánlott erős fényben

Információk, amit minden napszemüveg esetén meg kell adni:

A tájékoztatót a napszemüveg keretén vagy levehető címkén vagy a csomagoláson kell feltüntetni. Ezek a következők:

• gyártó vagy forgalmazó neve és címe

• filter kategória (0-tól 4-ig)

• 4-es kategória esetében, ill. abban az esetben, ha a napszemüveg nem felel meg a vonatkozó szabvány országúti vezetéshez használható napszemüvegekre vonatkozó előírásának, akkor kötelező a következő figyelmeztető felirat: „Nem alkalmas vezetéshez és országúti használathoz”. Ezt a figyelmeztetést vagy szöveggel, vagy jóváhagyott szimbólum használatával – mely mérete nem lehet kisebb 5 mm-nél – kell jelezni.

• „CE” jelölés

   

További – a gyártó által adható – információ:

• filter típusa (pl.: fotokróm, polarizációs, stb.)

• különleges védelemre és tisztításra vonatkozó információk ismertetése

• jelölések magyarázata

• optikai osztály

• abban az esetben, ha a referencia pont eltérő a definiálttól, a referencia pont helyzete, a technikai részben részletezettek szerint

• transzmittancia névleges értéke

A nikkel allergia a lakosság jelentős részét érinti, ezért az Európai Unióban csak olyan (bőrrel érintkező) termék kerülhet kereskedelmi forgalomba, melynek nikkel kibocsátása adott határérték alatt van.

Allergia – nikkel allergia

Az allergia immunológiai folyamatok által beindított túlérzékenységi reakció. Az allergiával küzdő emberek immunrendszere a normálisnál erősebb választ ad egy vagy több, a környezetben megtalálható anyagra. Ezek az anyagok (pl. atkák, pollenek, gombák, állati szőr, kemikáliák, fémek stb.) – un. allergének – az emberek többségénél semmilyen reakciót nem váltanak ki. Az allergiás szervezet ezzel szemben ártalmas anyagként azonosítja őket, és védekezően lép fel ellenük.

A fém nikkel is kiválthat ilyen védekező reakciót az arra érzékeny emberekben. A nikkel tartalmú tárgyakkal történt első vagy ismételt érintkezés következtében kifejlődik az allergia. A fokozott immunreakció különböző bőrelváltozások formájában jelentkezik, a kivörösödéstől, viszkető érzéstől a kiütéseken át a nedvedző, kisebesedett, erősen gyulladt bőrig. Az európai népesség kb.10 %-a szenved nikkel allergiától, és a piercing divat elterjedésével ez a szám folyamatosan növekszik.

Elsődleges veszélyforrások

A nikkel allergia kialakulásának feltétele, hogy az allergén érintkezzen a bőrrel, így azok a tárgyak a veszélyesek, melyekből nikkel részecskék kerülhetnek a bőrünkre. A legnagyobb kockázatot a nem megfelelő fémből készült fülbevalók és piercingek hordozzák, mivel belövés után a sérült bőrön keresztül ezek irritáló hatása a szokásosnál erősebben jelentkezik. További veszélyforrást jelentenek a bizsuk (gyűrűk, nyakláncok, karkötők), cipzárak, kapcsok, csatok, karórák, óraszíjak, szemüvegkeretek, pénzérmék, kulcsok, szerszámok stb.

Megelőzés, kockázatcsökkentés

A nikkel allergia nem gyógyítható, ezért elsősorban a kifejlődését kell megakadályozni; ha azonban már kialakult, akkor kerülni kell a további irritációt. Néhány tanács ezzel kapcsolatban:

-          Piercinget, fülbevalót csak megbízható helyen tetessünk be, ahol steril, rozsdamentes tűvel dolgoznak. A seb begyógyulásáig mindenképen csak nikkel-mentes (rozsdamentes vagy arany) ékszert viseljünk. Egyébként is törekedjünk arra, hogy csak hipoallergén, rozsdamentes, arany, tiszta ezüst, fa vagy műanyag ékszert vásároljunk.

-          Figyeljünk a ruházatunkon előforduló fém részekre (pl. csatok, cipzárak, gombok, rögzítők), és más, a bőrünkkel érintkező fémből készült tárgyakra (pl. óraszíjak, szemüvegkeretek, pénzérmék). Ha lehet, műanyagból vagy festett ill. bevonattal ellátott fémből készült ruházati kellékeket viseljünk.

-          Fémpénzt ne tartsunk szabadon a zsebünkben, és ne fogdossuk a kelleténél többször.  

Előírás, minőségi követelmény

Az egészségmegőrzés érdekében rendeletben (41/2000.(XII.20.) EüM-KöM együttes rendelet) szabályozták a nikkelkibocsátás maximális mennyiségét. Ez az érték az emberi test átszúrt részébe helyezett eszközöknél 0,2 μg/cm²/hét; más esetekben pedig 0,5 μg/cm²/hét.

Vizsgálat

A nikkelkibocsátás mérése alapvetően kétféleképen történik:

1. Gyors módszerek – szűrővizsgálatok (MSZ CR 12471:2002 és SQUARIX Ni-teszt)

   Az eljárások azon az igen érzékeny reakción alapulnak, hogy a nikkel egy speciális molekulával piros színű vegyületet (komplexet) képez. A kezeletlen vagy mesterséges izzadtságoldattal kezelt felületet adott oldattal vizsgáljuk. Az oldat rózsaszín vagy piros elszíneződése nikkel kibocsátást jelez.

2. Referencia módszer (MSZ EN 1811:1998+A1:2008)

   Az eljárás során a vizsgált mintát egy hétre 30 ⁰C-os mesterséges izzadtságoldatba helyezzük. A kioldódott nikkel mennyiségét arra alkalmas analitikai módszerrel határozzuk meg.