A panasz sikeres rendezésének
előfeltétele, hogy a fogyasztó reális, jogilag és bizonyítékokkal (pl.:
szerződés, visszaigazolás, számla, nyugta, bankszámlakivonat a
fizetésről, jegyek stb.) is alátámasztható igénnyel, követeléssel lépjen
fel. Jogilag nem indokolható követelés vagy a bizonyítékok hiánya
esetén az EFK közreműködésének sikere rendkívül csekély, így annak teljesítése
kizárólag a vállalkozás jóindulatán múlik. Ezen túl a panaszkezelés
eredményessége jogilag alátámasztható követelés esetén is elsődlegesen a
vállalkozás együttműködési hajlandóságától függ. Emellett a fogyasztó és a vállalkozás
országában érvényben lévő, a panasz tekintetében alkalmazandó
jogszabályok különbözősége is akadályát képezheti a felek közötti
megállapodás elérésének.
Amennyiben az Európai Fogyasztói
Központok Hálózatának közreműködése nem jár eredménnyel, a fogyasztó
jogvitájában a polgári bíróságok jogosultak a felekre nézve kötelező és
jogilag kikényszeríthető döntést hozni, továbbá bűncselekmény (pld:
csalás) gyanúja esetén a fogyasztó a rendőrséghez fordulhat. Emellett
fontos kiemelni azt is, hogy nem vagyoni kár (fájdalomdíj, sérelemdíj,
az elszenvedett kellemetlenségek, bosszúságok „ára”) megtérítése
tekintetében felmerült követeléseket a polgári
bíróságok előtt lehet érvényesíteni.
Azonban amikor a fogyasztó
jogilag is alátámasztható kéréssel fordul az Európai Fogyasztói Központ
Magyarországhoz, illetve a külföldi vállalkozás is egy, a fogyasztói
érdekeket tiszteletben tartó komoly gazdasági szereplő (azaz nem
kizárólag a fogyasztók megkárosítására irányul a tevékenysége), az
Európai Fogyasztói Központok Hálózatának közreműködése sok esetben
sikerrel zárul. Az Európai Fogyasztói Központ Magyarország
közreműködésével sikeresen megoldott ügyek közül néhányat a
következőkben mutatunk be.
A magyar fogyasztó egy holland
közvetítő cég honlapján megrendelt bérautó átvételekor a nápolyi repülőtéren az
olasz vállalkozás (bérbeadó) helyi alkalmazottjának téves tájékoztatása miatt
a
bérleti szerződés részét képező biztosítás mellett egy helyi, a káresemények
szélesebb körére fedezetet biztosító kiegészítő biztosítást is kötött 84710
Ft-ért. Amikor a fogyasztó később végigolvasta az autóbérleti szerződést,
észrevette, hogy az autókölcsönzés díja már eredetileg magában foglalta a
kiegészítő biztosítást is, így azt jogosulatlanul fizettették meg vele
ismételten. A fogyasztó levelezése a társasággal nem vezetett eredményre, így
az
Európai Fogyasztói Központhoz (EFK) fordult panaszával.
Az
EFK az olasz társszervezetével együttműködve, a bizonyítékok áttanulmányozását
követően érdemi jogi és szakmai segítséget nyújtott a fogyasztói panasz
rendezéséhez, amely végül eredményre vezetett, és az autókölcsönző vállalkozás
visszafizette a fogyasztónak a jogtalanul felszámított összeget, aktuális
árfolyamon 282 EUR-t (nagyságrendileg:
81.780,- Ft).
A fogyasztó interneten keresztül
rendelt szállást, amelyet előre ki is fizetett. A szállodába történő
megérkezéskor azonban 100 EUR letétet kellett fizetnie. A recepción azt ígérték,
távozáskor visszafizetik az összeget. Erre azonban nem került sor, és a
többszöri megkeresés ellenére a fogyasztó nem kapta meg a jogosan visszajáró
összeget.
Az
EFK-Hálózat közreműködésének eredményeként végül a fogyasztónak megtérítésre
került a 100 EUR (nagyságrendileg: 29.500,- Ft.).
Az utas 2011. június 8-án Athénből –
budapesti átszállással Kijevbe utazott –, minden fennakadás nélkül. 2011.
augusztus 23-án a visszafelé tartó úton azonban a kijevi Borispol repülőtéren
a
légitársaság képviseletében eljáró kollégák visszautasították a gépre történő
beszállását a görög ideiglenes tartózkodási engedélyére hivatkozva. Az utas
egyébként ukrán állampolgár, akinek férje görög, vagyis EU, illetve EGT
állampolgár. Az utas állítása szerint 11 éve Görögországban él és dolgozik. A
tartózkodási engedélyével korábban semmiféle problémája nem volt az utazások
során. Az utas kifogásolta, hogy semmiféle együttérzést nem tapasztalt, sőt csak
3000 EURO megfizetése ellenében engedték volna felszállni a gépre. Az utas csak
rendkívüli költségek árán (474,26 EURO) és a külföldön tartózkodó családtagjai
segítségével jutott haza. Az utas a 474,26 EURO repülőjegy árának megtérítését
kérte a légitársaságtól.
Az
EFK többszöri próbálkozása és a légitársasággal folytatott huzamos levelezése
folytán a vállalkozás végül 165 EUR-t (nagyságrendileg:
49.500,- Ft) megfizetett a fogyasztónak. Ezt
a fogyasztó elfogadta, így a konszenzus létrejött a felek
között.
A fogyasztó a vállalkozás műholdas
televízió szolgáltatását vette igénybe. A vállalkozás tájékoztatta a fogyasztót,
hogy 2010 nyarán műholdváltást hajt végre ezért a programcsomagokban változások
történnek. A váltást követően a fogyasztó jelezte a vállalkozásnak, hogy a
továbbiakban nem kívánja igénybe venni a szolgáltatást, meg kívánja szüntetni
a
szerződést. A fogyasztó ezt azzal indokolta, hogy a váltás során azok a
csatornák szűntek meg, amelyek miatt a szerződést megkötötte és olyan csatornák
kerültek be a csomagokba, melyeket azok nyelve miatt nem tud élvezni. A
vállalkozás elfogadta a fogyasztó felmondását, azonban mivel a felmondás az
aláírt hűségidőn belül történt, ezért 100
391 Ft
kötbér megtérítését követelte. A fogyasztó a felmondásra adott
indokokra hivatkozva kérte az EFK segítségét abban, hogy a vállalkozás elálljon
ezen követelésétől.
Az
EFK-Hálózat közreműködését követően a vállalkozás elállt a kötbér megfizetésének
követelésétől és elfogadta a fogyasztó
felmondását.”