Az Fgytv. 47. § (10) bekezdése szerint a fogyasztóvédelmi hatóság – jegyzőkönyv felvétele mellett – jogosult minta és ellenminta vételére a termék biztonságosságának, minőségének vagy összetételének vizsgálata céljából. A minta költségét is tartalmazó mintavételi költség, továbbá a laboratóriumi vagy az egyéb vizsgálatok költsége eljárási költség.

Az Fgytv. 47. § (12) bekezdése alapján a (10) bekezdésben foglalt laboratóriumi és kockázatértékelési vizsgálatok elvégzésének időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít be.

Mivel egyes esetekben olyan előzetes bizonyítási kérdésekről van szó, amelyek a tényállás tisztázásához elengedhetetlenek, a megalapozott döntéshez mindenképpen szükséges bevárni a szóban forgó vizsgálati eredményeket. Ezért indokolt, hogy az ügyintézési határidőbe ezen időtartam ne számítson bele. A módosítás elősegíti, hogy a hatóság a döntéseit a megemelkedett ügyteher mellett abban az esetben is határidőben hozza meg, amikor a hosszabb időt igénylő laboratóriumi és kockázatértékelési vizsgálatok eredményeinek bevárása nélkül nem hozható döntés.

Előzetes felhívás

Az Fgytv. 47. § (14) bekezdése kimondja, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletből eredő feladatainak teljesítése során, az Fgytv. 45/A (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének alapos gyanúja esetén jogosult a hatósági eljárás megindítása előtt a jogsértő vállalkozást előzetesen, határidő tűzésével felhívni a hibák, hiányosságok megszüntetésére. Amennyiben a vállalkozás a felhívásban foglaltakat a fogyasztóvédelmi hatóság felhívásában meghatározott határidőben nem teljesíti, a fogyasztóvédelmi hatóság lefolytatja az e törvény szerinti fogyasztóvédelmi eljárást.

Az Uniós jogszabállyal való harmonizáció miatt került be ez a rendelkezés az Fgytv.-be. Sokszor gyorsabb és ezáltal hatékonyabb előzetesen megkeresni a vállalkozást, hogy a hiányosságokat szüntesse meg, mint lefolytatni a hatósági eljárást. A vállalkozások számára ez lehetőséget biztosít arra, hogy jogkövetkezmény alkalmazása nélkül tegyenek eleget a jogszabályi előírásoknak. Fontos lehet akkor is, ha ismételten hiányosságot tapasztal a hatóság, mert ez esetben nem kell súlyosabb szankciót alkalmazni, illetve kis- és középvállalkozások esetén egyáltalán nem lesz kötelező bírságot kiszabni, mert első esetnek fog számítani az ismételten észlelt jogsértés. A fogyasztók számára is előnyös lehet ez a szabály, mivel bizonyos esetekben gyorsabban vezethet eredményre az előzetes figyelemfelhívás.

Folytatása következik ...

Előző részek:

1. rész: a fogalmi kör megváltozása

2. rész:  termék azonosító jelölése, közüzemi számla csekken történő kiegyenlítése

3. rész: megfelelőségi tanúsítvány, árfeltüntetés

4. rész: fogyasztók oktatása, panaszkezelés

5. rész: panaszkezelés

6. rész: panaszkezelés, ügyfélszolgálat

7. rész: telefonos ügyfélszolgálat

8. rész:  ügyfélszolgálat

9. rész: ügyfélszolgálat

10. rész: békéltető testületek

11. rész: közérdekű igényérvényesítés

12. rész: a jogkövetkezményekről

13. rész: jogsértés súlya, eljárási bírság