Közérdekű igényérvényesítés
Az Fgytv. 38. § (1) bekezdése
alapján a fogyasztóvédelmi hatóság vagy a
fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése
iránt az ellen, akinek a 45/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott
fogyasztóvédelmi rendelkezésekbe ütköző tevékenységét a fogyasztóvédelmi
hatóság jogerősen megállapította, ha a jogsértő tevékenység a fogyasztók
széles, személyében nem ismert, de a jogsértés körülményei alapján
meghatározható körét érinti.
Újraszabályozták a
közérdekű keresetindítást, ugyanis sokszor nem elegendő a közigazgatás
beavatkozása, mert a megállapítható következmények nem mindig jelentenek
megfelelő elégtételt a fogyasztók számára, ezért - sok fogyasztót érintő
jogsértés esetén - indokolt lehet a bíróság előtti fellépés a fogyasztók
jogainak megóvása érdekében.
Az Fgytv. 38. § (2) bekezdése kimondja, hogy a
jogsértés bekövetkezésétől számított három
év – vagy ha külön törvény a fogyasztók polgári jogi igényeinek
elévülésére rövidebb időtartamot állapít meg, akkor annak – eltelte után perindításnak nincs helye. E
határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a jogsértő magatartás folyamatos,
a
határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal
valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a
határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. Az
igény érvényesítésére nyitva álló határidőbe nem számít bele a fogyasztóvédelmi
hatóság eljárásának időtartama.
Az eddigi egy év
helyett három évig van lehetőség a kereset megindítására, amely határidőbe nem
számít bele a hatósági eljárás időtartama. A hatósági eljárás során könnyebben
jut a hatóság bizonyítékokhoz, mint az eljárás keretein kívül, és így megfelelő
idő áll rendelkezésre, hogy a hatóság döntsön a keresetindítás megindításának
megalapozottsága felől.
Az Fgytv. 38. § (3) bekezdése alapján, ha a
jogsértéssel érintett fogyasztók tekintetében az érvényesített igény jogalapja
és az igényben megjelölt kár összege, illetve egyéb követelés esetén a
követelés tartalma – a jogsértéssel érintett egyes fogyasztók egyedi
körülményeire tekintet nélkül – egyértelműen megállapítható, a fogyasztóvédelmi
hatóság vagy a
fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület kérheti, hogy a bíróság
ítéletében kötelezze a vállalkozást a követelés teljesítésére, ellenkező
esetben kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértés tényét a keresetben
meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal. Ha a bíróság a
jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő
hatállyal állapította meg, a jogsértéssel érintett fogyasztó az általa a
jogsértő ellen indított perben kizárólag a kárának összegét, valamint a
jogsértés és a kára közötti okozati összefüggést köteles bizonyítani.
A bírósági eljárás melletti
érv lehet, hogy a bíróság jogosult arra kötelezni a vállalkozást, hogy
pénzfizetést teljesítsen a fogyasztóknak. Ilyen irányú kereseti kérelmet a
hatóság a fogyasztók érdekében eddig is benyújthatott, azonban ez a lehetőség
nem volt megfelelően szabályozva, így a kereseti kérelem megírásánál és az
ítélet meghozatalánál is nehézséget okozott, hogyan lehetne élni a
lehetőséggel, ezáltal - amennyiben a bíróság pénzfizetést ítélt meg - az ítélet
végrehajthatósága kérdéses volt. Az új szabályozás megkönnyíti, hatékonyabbá
teszi a bíróság előtti közérdekű fellépést.
Az Fgytv. 38. § (6) bekezdése szerint a bíróság az
igény érvényesítőjének kérelmére ítéletében elrendelheti, hogy a vállalkozás saját
költségére közlemény
közzétételéről gondoskodjon. A közlemény szövegéről és a közzététel
módjáról a bíróság dönt. Közzététel alatt érteni kell különösen az országos
napilapban és az Internet útján történő nyilvánosságra hozatalt.
A közzététel
tekintetében eddig ellentmondásos volt a szabályozás, mivel nem volt világos,
hogy ki teszi közzé saját költségére a közleményt, ami többször nehézséget
okozott. A módosítás megteremtette az összhangot a vonatkozó előírások között.
Folytatása következik ...
Előző részek:
1. rész: a fogalmi kör megváltozása
2. rész: termék azonosító jelölése, közüzemi számla csekken történő kiegyenlítése
3. rész: megfelelőségi tanúsítvány, árfeltüntetés
4. rész: fogyasztók oktatása, panaszkezelés
5. rész: panaszkezelés
6. rész: panaszkezelés, ügyfélszolgálat
7. rész: telefonos ügyfélszolgálat
8. rész: ügyfélszolgálat
9. rész: ügyfélszolgálat
10. rész: békéltető testületek