1. A gépeket szabályozza az irányelv

Az EP először egy 1998-as Parlamenti és Tanácsi irányelvben [1], vagyis a „tagállamok gépekre vonatkozó jogszabályainak közelítéséről” szóló, elvben rendelkezik a szoláriumok kezeléséről, amit aztán 2006-ban egy új irányelvvel módosított [2]. Ezekben a szoláriumok egyes típusaira vonatkozó biztonsági követelményekről és a megfeleltetés tanúsításáról rendelkeznek.

2004-ben az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, és az addig hatályos, 89/336/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről is döntött az EP.

2. Szabályozatlan UV sugárzás

Bár az Egészségügyi Világszervezet már 2003-ban felhívta rá a figyelmet, hogy Nagy-Britanniában az előző évben 54-en haltak meg a túlzásba vitt szoláriumozással összefüggő rákban, az EU ekkor még nem mozdult igazán az ügyben. A nemzetközi szakértők azonban egyre több tanulmányt publikáltak arról, hogy a szolárium és általában véve az ultraviola sugárzás a rákkockázat legmagasabb kategóriájába tartoznak, az UV sugárzás hatása sok elemző szerint olyan halálos, mint az arzén vagy a mustárgáz [3].

A European Sunlight Association elnevezésű brüsszeli székhelyű lobbiszervezet ennek ellenére még 2006-ban is úgy nyilatkozott: nincs tudományos bizonyítéka annak, hogy a szoláriumozás melanomát, azaz bőrrákot okozna.

A szoláriumok elleni harcban ma már zászlóvivőnek számító Bizottság 2004-ben kezdett vizsgálódni, mikor észrevette, hogy a mesterséges barnító berendezésekre vonatkozó biztonsági követelményekben nincs rögzítve, mekkora a maximálisan megengedhető, legnagyobb UV sugárzás mértéke. A Bizottság véleményében [4] megállapította, hogy a szabvány hiányos, a tagállamokat pedig felszólította: piacfelügyeletüknél ezt vegyék figyelembe.

2006-ban aztán a testület munkához látott és hadat üzent a szoláriumoknak [5], miután napvilágra kerültek egy közös, európai piacfelügyeleti akció eredményei. Az akcióban vizsgált tíz tagállamban a szoláriumok több mint 20 százaléka nem felelt meg a villamossági termékek általános jelölési előírásainak; 52 százalékukon nem tüntették fel, hogy az UV sugárzás veszélyes és sérülést, rákot okozhat; 83 százalékban pedig a sugárzás értéke nagyobb volt a megengedettnél.

A magyarországi helyzet a jelentés szerint még ennél is rosszabb volt: 96 és fél százalékban nem feletünk meg az előírásoknak, a véletlenszerűen kiválasztott, 29 ellenőrzött szoláriumból pedig csak egy felelt meg a sugárzási határértéknek. A Bizottság szóvivője a sokkoló adatokra viccesen csak annyit mondott: a használó így sok esetben olyan termékre bízza magát, ami lényegében roston süti őt.

Mivel a Bizottságnak egészségügyi kérdésekben nincs jogi hatásköre, így csak a fogyasztóvédelmi szervek és a fogyasztók tájékoztatásával, illetve az elektronikai eszközökről szóló irányelv módosításával tudta cselekvésre késztetni a tagállamokat az ügyben.

3. Eljött a szigorú szabályozás ideje

2009-ben aztán valóban eljött a szabályozás ideje. A Parlament öt képviselője gyors egymásutánban intézte írásbeli kérdéseit a Bizottsághoz szolárium-ügyben. A néppárti, szocialista-demokrata és konzervatív képviselők mindannyian a szoláriumok káros hatásairól és szabályozásáról kértek tájékoztatást a Bizottságtól, ezzel is gyorsabb munkára sarkallva a testületet .

Az orvosok által végzett vizsgálatok hatására (melyek feltárták, hogy  a mesterséges napfürdő fokozza a bőrrák kialakulásának kockázatát), szigorú szabályozást készítettek elő..

4. Javuló arányok

Az EU azonban még mindig nem teljesen elégedett. 2010-ben újabb európai ellenőrzést tartottak [6], mely után az Európai Bizottság több uniós ország, így hazánk számára is hivatalos figyelmeztetést fogalmazott meg.

Az 500 vizsgált szoláriumban - köztük a magyar gépeknél - ugyanis nem megfelelő módon figyelmeztették a vendégeket a sugárzás káros hatásaira, a berendezések 14 százalékában pedig még mindig veszélyesen magas volt az UV-sugárzás.

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium akkor azt mondta [7]: az Európai Bizottság elkötelezett a kialakult helyzet megoldása mellett, ezért további ellenőrzések jönnek, melyek finanszírozását a Bizottság segíti. A közös akcióról készülő zárójelentés 2011 végére lesz meg, de a tervek közt szerepel, hogy 2010 és 2012 között biztonságosabbá tegyék a szoláriumok berendezéseit és egy egységes, uniós működési szabályzatot dolgozzanak ki a szalonok részére.

5. Utolsókból lesznek az elsők

2011-ben már látszódtak a szigorítás és az ellenőrzések eredményei: Magyarországon nőtt ugyanis legjobban az egészséges, európai szabványnak megfelelő szoláriumok aránya [8] az Európai Unióban.

Jelenleg a magyar szoláriumok több mint fele - 54 százaléka - megfelel a sugárzás erősségére vonatkozó uniós szabálynak, amely ezt az értéket 0,3 watt/négyzetméterben maximalizálja, a 2010-2011-es ellenőrzések eredményei szerint pedig négyszeresére nőtt a tudatos szoláriumozók száma.

"Az elmúlt másfél év alatt Magyarországnak szoláriumbiztonság tekintetében az unió ranglistáján az utolsó előtti helyről sikerült feltornáznia magát, ami a szoláriumkultúra megreformálásának köszönhető" - mondta el Kovács Zoltán, a Magyar Szoláriumüzemeltetők Egyesületének elnöke.

forrás: http://index.hu/   .