A kérelmező fogászati szakkezelés céljából kereste fel fogorvosát, és egyidejűleg szeretett volna új körhidat csináltatni. A fogorvos a kezeléseket követően elkészítette a körhidat, azonban arról nyugtát vagy számlát nem állított ki.

 

Tekintettel arra, hogy a kérelmező panaszai továbbra is fennálltak, heti rendszerességgel kellett visszajárnia fogorvosához, panaszai azonban nem akartak szűnni.

 

Ekkor úgy döntött, hogy egy másik szakorvost is felkeres,  aki azonban a körhíd eltávolítása nélkül nem tudta megállapítani, hogy milyen fogászati hibákat követett el a beadványos korábbi orvosa. A kérelmező így ismételten felkereste fogorvosát, aki eltávolította a körhidat, azonban nem adta át a kérelmezőnek, és azt is tagadta, hogy korábban kezelte volna.

 

Természetesen a fenti példa kirívó esetnek számít, mely nemcsak jogi, hanem etikai kérdéseket is felvet a beadványban szereplő orvos vonatkozásában.

 

Annak érdekében azonban, hogy elkerüljük a fenti esetet, és bizonyítani tudjuk az igénybe vett orvosi szolgáltatásokat, a Bács-Kiskun Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség felhívja a fogyasztók figyelmét, hogy magánrendelés keretében elvégzett kezelések esetén is ragaszkodjanak a nyugta, illetve számla kiállításához, mivel a kezelőorvosnak ez jogszabályon alapuló kötelessége.

(2011.05.04.)

 

 

Hallgassa meg az ebben a témakörben

a Klubrádió Nívó című fogyasztóvédelmi műsorában

elhangzott adásrészletet ! (Update - 2011.05.30.)

 

 

Az adásrészlet szövege:

 

Mv: - Kezdjük talán azzal, hogyha én mondjuk elmegyek egy magánrendelőbe és a fogorvost emlegettem, - már csak azért, mert ez egy ilyen tipikus dolog, - akkor ugye azt én itt már öntől megtanultam, hogy fogyasztói szerződést kell kötni. De mitől jön létre, tehát kérjek tőlük írásban valamit, vagy hogyan kell ezt értelmezni? Kezdjük a kályhától.

FZs.: - Igen, a fogyasztói szerződés, mint kifejezés nagyon sokszor elhangzik, de tényleg sok ember nincs tisztában azzal, hogy mit is értünk pontosan ez alatt. A fogyasztói szerződés az önmagában létrejön már magától a cselekménytől, tehát egy nagyon egyszerű példával élve, ha az ember bemegy egy boltba, bevásárol, vesz egy kenyeret, akkor már ez a cselekmény is egy fogyasztói szerződést hoz létre a fogyasztó, illetőleg az eladó között. Erről ugye írásos dokumentum nem készül, gyakorlatilag a blokkal, amit kap az ember a vásárlás ellenében, azzal lehet igazolni, hogy ez a vásárlás megtörtént, tehát, hogy a felek között létrejött úgymond a fogyasztói szerződés. A fogorvosi és egyéb más egészségügyi beavatkozás, amit magánrendelésen veszünk igénybe, ott általában nagyon nagy összegekről van szó, tehát sokkal magasabb összegekről beszélünk, mint egy mindennapi vásárlásnál. Ezért kifejezetten és különösen fontos az, hogy itt kérjük a számlát, illetőleg a nyugtát, természetesen magánrendelésnél elmondható, hogy tényleg az az általános tapasztalat, hogy az emberek nem ragaszkodnak a számlához, valamiért, ...

 

Mv.: - De az orvos sem, hogy adjon …

 

FZs.: - E egy valamilyen szintű bizalmi viszony a felek között, ez gyakran elfelejtődik, viszont most volt egy olyan kirívó eset, ami szerencsére nem mindennapos, viszont arra teljesen alkalmas, hogy felhívjuk azért a figyelmet arra, hogy miért is van arra szükség, hogy ragaszkodjunk a számlához. Ez Bács-Kiskun megyében fordult elő, illetőleg a Bács-Kiskun Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez érkezett be a konkrét panasz, ami arról számolt be, hogy a fogyasztó kérelmező elment fogorvoshoz, magánrendelésre és egy teljes hidat tettetett fel. Amivel utóbb problémák adódtak, többször vissza kellett járnia, nem sikerült megoldani az ő problémáját, ezért másik fogorvost keresett fel, aki közölte, hogy ő csak akkor tudja megállapítani, hogy milyen hibákat követett el az előző orvos, hogyha leszedik ezt a hidat. Ezért a kérelmező visszament a régi orvoshoz, aki leszedte a hidat és azt nem is akarta odaadni a fogyasztónak, sőt már azt is tagadta, hogy ő valaha kezelte volna, és miután számlát, nyugtát nem kapott, ezért igazolni sem tudta semmilyen módon, hogy ő azt a korábbi kezelést, ami nem sikerült, ő azt igénybe vette, úgyhogy ezek után fordult a hatósághoz, hogy mit tud tenni. Sajnos ebben az esetben nagyon nem tud segíteni a hatóság, mert nagyon nehéz utólag bizonyítani egy ilyen körülményt, hogy igénybe vette az ember a szolgáltatás, hogyha nem tudja igazolni ezt.

 

Mv.: - Ha nincs számlája, magyarul.

 

FZs.: - Ha nincsen számlája, így van. Úgyhogy ez egy figyelemfelhívó eset mindenképpen, hogyha magánrendelésre is megyünk, akkor kérjük és ragaszkodjunk a számlához, mert annak adása egyébként is jogszabályi kötelezettsége a fogorvosnak, illetőleg bármelyik magánorvosnak.

 

Mv.: - Felmerült az a kérdés is bennem, hogy van-e szavatosság, vagy jótállás mondjuk egy ilyen hídnál, vagy akár csak egy pótlásnál, mert nagyon sok pénzt kifizetünk érte, tudom, hogy nem tart a végtelenségig, de hát valameddig azt gondolom, hogyha van más termékre, akkor erre miért nincs?

 

FZs.: - Igen, a szavatosság az egy olyan dolog, amiről inkább a termékvásárlás kapcsán szoktunk beszélni, holott nem szabad soha elfelejtetni, hogy ez a szolgáltatásokra ugyanúgy vonatkozik. Tehát a fogyasztóvédelmi törvény nem csak a termékvásárlásra biztosítja, hanem kifejezetten elő is írja és hangsúlyozza, hogy szolgáltatásokra is ugyanúgy vonatkoznak azok a szavatossági szabályok, mint a termékvásárlásánál és éppen ezért, hogyha bármilyen probléma adódik, pl. egy ilyen beavatkozásnál, akkor természetesen ezeket az igényeket érvényesíteni tudjuk. Elsősorban természetesen az orvosnál, de ehhez mindenképpen tanácsos, illetőleg jó megőrizni az erről szóló dokumentumot, a számlát, vagy nyugtát, vagy bármilyen egyéb papírt, amit erről a kezelésről kaptunk.

 

Mv.: - Tehát akkor elvileg van szavatosság, ami ugye két év.

 

FZs.: - Elvileg két év, nagyon sokszor azért el lehet azt mondani, hogy ezeknél az egészségügyi beavatkozásoknál gyakran már inkább polgárjogi útra terelődnek ezek a problémák …

 

Mv.: - Mert?

 

FZs.: - Mert gyakorlatilag orvosi műhibaperekké szokott fajulni és nagyon sok esetben magát a kártérítést, a reparációt, ugye csak a bíróság tudja biztosítani. Az ő döntése az, ami alapján helyre lehet hozni az okozott károkat, ezért sok esetben ezek az ügyek végül bíróságon kötnek ki.