A számlák érthetősége körében végzett vizsgálat a számlaképek átlagfogyasztókra gyakorolt benyomásán, összhatásán alapult. A beérkezett számadatok szerint a vizsgálati időszakban országosan 47 olyan beadvány érkezett az NFH szerveihez, amelyeknek tárgyát részben vagy egészben a számlalevelek komplikáltsága képezte.

A számadatokból megállapítást nyert, hogy a hatósághoz érkezett panaszok számához képest a számlák érthetőségére vonatkozó panaszok aránya csekély, a számla szerkezetét, annak érthetőségét kevesen kifogásolták.

A tisztességtelen, a fogyasztók megtévesztését, ügyleti döntésük torzítását okozó kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni hatósági fellépést biztosító törvényi szabályok jelentős, a magyar közigazgatási jogban hiányt jelentő jogintézményt pótoltak. A vállalkozások által alkalmazott reklámok, kereskedelmi módszerek, a fogyasztókat elérő újabb technikák a fogyasztók üzleti magatartására, vásárlási döntéseikre jelentős hatást gyakorolnak. A vállalkozások fogyasztókat befolyásolni kívánó, egyre intenzívebb tevékenysége igényelte, igényli azt, hogy a hatósági fellépés lehetősége is bővüljön, az állami beavatkozás hatékonyabb legyen.

A vizsgálatok célja az elmúlt évekhez hasonlóan a fogyasztók anyagi érdekeinek védelme, a fogyasztók megkárosításához, megtévesztéséhez vezető szabálytalanságok felderítése és szankcionálása volt. Emellett a fiatalkorúak védelme érdekében szükséges volt ellenőrizni az alkohol-, illetve a dohánytermékek kiszolgálására vonatkozó törvényi tilalom, valamint az ezen termékek reklámozásával kapcsolatos szabályok megtartását is.

A kereskedelmi kínálatból kiválasztott 12 db játszó cumi a mechanikai tulajdonságok szempontjából megfelelt a vele szemben támasztott szabványos követelményeknek. A vizsgálatok során a kétféle anyagból (gumi és szilikon) készült termékek közül a latexből gyártottak mutattak a szabványos követelményeket jelentősen meghaladó mechanikai szilárdságot.

A vizsgálat antibakteriális hatású bőrápolási (arctisztítók, bőrradír, pattanás elleni spot) és szájápolási termékek (szájvizek és fogkrémek) antibakteriális hatásának ellenőrzésére irányult. Kilencféle bőrápolási, és tizenegyféle szájápolási terméket vizsgáltunk.

A vizsgálatba bevont 9 gyártó 30 készétel-féleségének 60 adagjában mértük meg a makro-tápanyagok (zsír, fehérje, szénhidrát) mennyiségét, majd ezekből az értékekből kiszámítottuk az adagok összes energiatartalmát. Megállapítottuk, hogy a mintáknak mindössze 13%-a felelt meg valamennyi, a gyártó által vállalt értéknek. Azok közül a minták közül, amelyeknek mind a négy paraméterét megadták, egy sem teljesítette az összes előírást. A legtöbb nem megfelelő mintát a zsírtartalom esetében tapasztaltuk, és itt volt a legjelentősebb az adagok közötti különbség is.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a tudatos fogyasztóvá nevelés egyik eszközeként évek óta szervezi a „Nyílt laboratóriumi napok” rendezvényt, melyen a fogyasztók személyes találkozás keretében ismerhetik meg céljainkat, tájékoztatást kapnak a laboratóriumainkban folyó tevékenységekről. A látogatók által átadott mintákon végzett néhány, egyszerűen kivitelezhető gyorsvizsgálat megtekintésével pedig bepillantást nyerhetnek a tényleges vizsgálati munkába is.

A betétdíjas termékek témavizsgálata során az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek három csoportjában – áruházláncokhoz tartozó 203 hiper- és szupermarketben, 88 önálló (lánchoz nem tartozó) élelmiszer-üzletben, valamint 38 üzemanyag-töltőállomáson létesített shopban -, összesen 329 egységben a betétdíjas termékek tényleges megvásárlásával és azok göngyölegeinek visszaváltásával ellenőrizte négy regionális felügyelőség a betétdíjas termékek forgalmazására előírt kötelezettségek teljesítését.

Az öngyújtók forgalomba hozatalának egyes követelményeiről szóló 28/2007. (III. 7.) GKM rendelet hatályba lépése előtt nem volt az öngyújtókra vonatkozó termékspecifikus jogszabály. A rendelet hatályba lépése óta ez volt az első országos méretű témavizsgálat, amely számos gyakorlati probléma mellett több szabályozási anomáliára is rámutatott. Az ellenőrzés során a figyelmeztető feliratok elhelyezésének kérdésében komoly gondot okozott a hazai és a nemzetközi szabályozás között fennálló ellentmondás, melynek feloldása érdekében a szükséges lépéseket már megtettük a jogalkotó felé.

A festékek, lakkok és járművek utánfényezésére szolgáló termékek illékony szerves vegyülete, azaz VOC tartalma a levegőbe kerülve jelentős mértékben hozzájárul a fotokémiai oxidánsok képződéséhez, ezáltal elősegíti az ózonréteg csökkentését a troposzféra határrétegében.

A 2009. évi őszi ellenőrzések eredményei kedvezőbbek, mint a tavaszi vizsgálat adatai. A védett korosztályba tartozó személyek részére történő  dohányértékesítés terén 3%-al, az alkoholtermékek esetén 8%-al, a mindkét termék értékesítését tekintve pedig 10%-al csökkent a kifogásolási arány a próbavásárlással végzett ellenőrzések során.

A témavizsgálat elsődleges célja volt feltárni mindazon jogszabályba ütköző kereskedelmi gyakorlatokat, melyekkel félrevezethetik az árubemutatókon résztvevő fogyasztókat, elsősorban a hiszékeny, illetve a nem kellően tájékozott személyeket.

A témavizsgálat célul tűzte ki a szerződésekben alkalmazott általános szerződési feltételek (továbbiakban: ÁSZF) vizsgálatát, amelyekkel a vállalkozások gyakran teremtenek nemcsak hátrányos, de tisztességtelen helyzetet a vásárlók számára.

A vizsgált termékkör (hő- és vízszigetelő anyagok) forgalmazásának kereskedelmi szerkezete hasonló minden régióban. A kereskedők a költségek (kintlévőségek) csökkentése érdekében egyre inkább kis árukészlettel dolgoznak, gyakran csak megrendelésre forgalmazzák a nagyobb mennyiségű, drágább anyagokat. Ezek az üzletek a raktározási költségek és a szükséges befektetési tőke csökkentésének érdekében a hő- és vízszigetelő anyagokból fajtánként  1-2 féle terméket tartanak készleten.

Az elmúlt években tapasztalt fogyasztói áremelkedések napjainkra a fogyasztói szokások jelentős változását idézték elő, mivel a lakosság egyre szélesebb rétegének döntéshozatalában játszik meghatározó szerepet a megvételre kínált termék ára, illetve szolgáltatások esetében a fizetendő díj.  A jelenlegi ellenőrzés a nyári  leárazások, akciók időszakához kapcsolódott, amikor is a fogyasztók vásárlási hajlandósága is jóval nagyobb a nyári szabadságolások, nyaralások miatt.

Az élelmiszer-összetevők között kiemelt jelentőséggel bírnak az adalékanyagok, így felhasználásukra és mennyiségük korlátozására külön szabályozás érvényes.

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-89/107 számú előírása alapján adalékanyag „minden olyan élelmiszerként önmagában nem fogyasztott és jellemző élelmiszer összetevőként nem alkalmazott anyag – tekintet nélkül arra, hogy van-e tápértéke vagy sem –, amelyet az adott élelmiszer gyártása, feldolgozása, elkészítése, kezelése, csomagolása, szállítása és tárolása során technológiai célból szándékosan adnak az élelmiszerhez, melynek eredményeként önmaga vagy származéka közvetlenül vagy közvetetten az élelmiszer összetevőjévé válik.”

A vizsgálat célja elsődlegesen a biztonsági gyermekülések forgalmazási feltételeinek ellenőrzése volt.

A napjainkban közismert görkorcsolya 1979-ben jelent meg és néhány éven belül népszerűvé vált. Az Egyesült Államokban és Európában is hatalmas karriert futott be. Térhódítása elsősorban annak köszönhető, hogy görkorcsolyázni tavasztól őszig szinte bárhol és bármikor lehet. A görkorcsolya mellett a fiatalok körében közkedveltek a gördeszkák is, amelyek használata nagy ügyességet, szerkezeti kialakításuk pedig nagy teherbírást igényel. Mindkét termékcsoportnál fontos a használat és kezelés szempontjából lényeges információk közlése, hiszen kellő ismeretek hiányában nő a balesetveszély kockázata. Termékbiztonsági szempontból igen veszélyes a tájékoztató nélkül forgalmazott sporteszköz.  

A témavizsgálat keretében összesen 162 ellenőrzést végeztek a vizsgálatba bevont regionális felügyelőségek, melynek során az általános kereskedelmi tevékenység ellenőrzésén túlmenően a villamos fúrógépek és sarokköszörűk forgalmazási körülményeit vizsgálták.

Az elvégzett 82 db helyszíni ellenőrzés során tapasztalt magas kifogásolási arány (76%) azt mutatja, hogy az utángyártott mobiltelefon-töltőket forgalmazók gyakran nem tartják be a jogszabályi előírásokat.

A felsőruházati termékek címkézését rendszeresen, évek óta országos témavizsgálatok keretében folyamatosan ellenőrizzük. A rendszeres ellenőrzés ellenére a címkézési hiányosságok aránya igen magas.

A korábbi ellenőrzéseink során elsősorban a forgalmazás körülményeit vizsgáltuk, ezért jelen vizsgálatunk célja az volt, hogy ellenőrizzük a vásárlási tájékoztatók meglétét, tartalmát, azon belül is a feltüntetett nyersanyag-összetétel valódiságát.

A kémiai biztonság fontos kérdése a különösen veszélyes, pl. rákkeltő, mutagén, allergizáló, utódkárosító anyagokkal kezelt termékek forgalmazásának megtiltása, illetve mennyiségének korlátozása a lakosság egészségének megóvása érdekében.

Mivel a napfény olyan sugarakat is tartalmaz, amelyek súlyosan károsíthatják szemünket, ezért egészségünk védelmében kiemelt jelentőségű, hogy odafigyeljünk, milyen napszemüveggel védekezünk a káros sugárzással szemben.

A mutatványos berendezések soron kívül elrendelt vizsgálatát a közelmúltban bekövetkezett két gyermekbaleset indokolta. A fogyasztók biztonsága érdekében a strandokon és az aquaparkokban lévő mutatványos berendezések üzemeltetési körülményeit jogszabály határozza meg. A jogszabály által előírt követelmények teljesülését ellenőrizték a felügyelők az ÁNTSZ és az OMMF munkatársaival közösen. A vizsgálat az előírt dokumentációk meglétének, tartalmi megfelelőségének és érvényességének, a berendezéseken kötelezően feltüntetendő jelölések vizsgálatára terjedt ki.

A vizsgálat célja a kereskedelmi forgalomban lévő másnak látszó, élelmiszerrel összetéveszthető, és ennek következtében veszélyes termékek feltérképezése, biztonságosságának felmérése, a termékcímkék meglétének, illetve tartalmi megfelelőségének ellenőrzése volt.

Az ellenőrzés további célja volt a jogellenes forgalmazás és a hiányosságok feltárása, valamint ezek megszüntetésére a jogkövető magatartás kikényszerítésre.

A kereskedelmi kínálatból kiválasztott 20 termékből a rendelet értelmezése szerint 17 minősül mágneses játéknak.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a vizsgálatban résztvevő regionális felügyelőségei a 2009. január 16-tól 2009. február 20-ig tartó időszakban, az izzólámpás és fénycsöves helyhezkötött lámpatestek ellenőrzésével kapcsolatban összesen 220 elárusítóhelyet kerestek fel, melyek közül 11 nagykereskedelmi egység, 69 áruházlánchoz tartozó üzlet, 140 pedig egyéb kiskereskedelmi egység volt.

Termékösszehasonlító vizsgálatunkban a kereskedelemben fellelhető intim betétek minőségi színvonalát kívántuk feltérképezni. A készítményeket egymáshoz képest rangsoroltuk, valamint áttekintettük, hogy az ár és a minőség között kimutatható-e szoros összefüggés.

Az ellenőrzés célja az volt, hogy feltárjuk a kereskedelemben a jogellenes forgalmazást, különös tekintettel a vásárlási tájékoztatók meglétére, illetve tartalmi megfelelőségére, és hiányosság esetén intézkedjünk a jogkövető magatartás kikényszerítésére.

A vizsgálat célja volt továbbá annak ellenőrzése, hogy a mintavételezett gyermekcipők biztonságossága megfelel-e a jogszabályi előírásoknak.

A vizsgálatra kiválasztott 20-féle farsangi öltözékből 9 db nem felelt meg a biztonságosság követelményeinek. Valamennyi póthajjal, tollal kiegészített álarc és fejdísz (a bohóc parti paróka, az ősember paróka, az indiánhaj, a tollakkal díszített indián fejdísz) nagymértékű gyúlékonysága miatt veszélyt jelent viselője számára.

A vizsgálat keretében ellenőrzött 192 üzlet közül 160 esetében (83,3%) merült fel kifogás. Az áruházláncokhoz tartozó kereskedelmi egységek 91,8%-os kifogásolási aránya meghaladta az egyéb kiskereskedelmi egységekét (76,6%). A kifogások döntő részét az energiahatékonysági címkézési és a termékek egyéb jelölési hiányosságai tették ki.

Az ár, egységár vizsgálatnál a kereskedők minden második esetben árfeltüntetéssel kapcsolatos szabálytalanságot követtek el. A felügyelőségek összesen 2 230 üzletben végeztek ellenőrzést melynek során 1 160 esetben, azaz az üzletek 52 %-ánál intézkedtek. Az ellenőrzési területeket kiszélesítettük, és régiók között koordináltuk azok végrehajtását. Ennek megfelelően 2-2 régió azonos területet ellenőrzött, de több esetben egy-egy üzlettípust más régió is vizsgált. Az élelmiszert és vegyi árut értékesítő egységek ellenőrzése valamennyi régióra kiterjedt.

Az ellenőrzések tapasztalatai sajnálatosan ismételten rámutattak arra, hogy a fiatalkorú vásárlók továbbra is viszonylag könnyen hozzájutnak az emberi egészségre komoly veszélyeket jelentő szeszes italokhoz és dohánytermékekhez. Az ellenőrzés korábban részletezett adatai borús képet festenek a fiatal korosztály védelmét célzó jogszabályok megtartásáról, érvényesüléséről. Azismételt vizsgálatok és a hatóság által feltárt jogsértések miatt alkalmazott szigorú szankciók ellenére továbbra is kiugróan magas volt a kifogásolási arány.