A megváltozott szövegű, valamint új jogszabályok itt érhetők el. A fogyasztóvédelmi törvény legfontosabb rendelkezései a következők szerint foglalhatók össze.

1. A hatósági eszközök bővülése, a bírságkiszabási rend változása

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által kiszabható pénzbeli szankció szeptemberben valamennyi eljárásban egységesen a fogyasztóvédelmi bírság lesz, amelynek összege

• 15.000 Ft-tól 100 millió forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb 2 milliárd forintig terjedhet – feltéve, hogy a vállalkozás éves nettó árbevétele meghaladja a 100 millió forintot;

• egyéb vállalkozások esetében a bírságmaximum 500.000 Ft, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén 5 millió forint.

A törvénymódosítás hatályba lépését követően a hatóság minden esetben kötelezően bírságot szab ki, ha

• ismételt jogsértés esetén: ha a fogyasztóvédelmi hatóságnak a jogsértést megállapító jogerős határozatában a vállalkozás számára előírt kötelezettség teljesítésére megállapított határnap elteltét, illetve határidő lejártát követő hat hónapon belül a vállalkozás — amennyiben a jogsértést telephelyen követték el, ugyanazon telephelyen — ugyanazon jogszabályi rendelkezést ismételten megsértette,

• a jogsértés a fogyasztók életét, testi épségét, egészségét sérti vagy veszélyezteti, vagy a fogyasztók széles körét érinti, továbbá

• a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértésére került sor.

Új intézkedési lehetőség az üzlet ideiglenes bezárásának lehetősége

• a jogszerű állapot helyreállításáig terjedő időtartamra, ha az a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének védelme vagy a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges; illetve

• 18 éven aluliak szeszes itallal, dohánytermékkel vagy szexuális áruval való kiszolgálásának tilalmát tartalmazó rendelkezések ismételt megsértése esetén legfeljebb harminc nap időtartamra.

Szintén új elem a törvényben a hatósági szerződés intézménye: a fogyasztóvédelmi hatóság a jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy

• felhagy a jogsértő magatartással, és

• magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a törvényben meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezésekkel.

2. Nyilvánosság

A hatályba lépést megelőző szabályozáshoz és gyakorlathoz képest a fogyasztóvédelmi hatóság valamennyi — szeptember elsejét követően indult eljárásokban meghozott — jogerős határozatát köteles nyilvánosságra hozni.

Jogerőre tekintet nélkül közzéteszi a hatóság a határozatát, ha

• a határozat fellebbezésre tekintet nélkül történő végrehajtását rendelte el (az Fgytv 49. § (2) bekezdése alapján, azaz

• 18 éven aluliak szeszes itallal, dohánytermékkel vagy szexuális áruval való kiszolgálásának tilalmát tartalmazó rendelkezések megsértése esetén megtiltotta az alkoholtartalmú ital, a dohánytermék, illetve a szexuális termék forgalmazását, illetőleg a rendelkezések ismételt megsértése esetén elrendelte a jogsértéssel érintett üzlet legfeljebb harminc nap időtartamra történő ideiglenes bezárását,

• környezetvédelmi okból,

• a fogyasztók testi épségének, egészségének védelme érdekében, továbbá

• a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében.

• a határozathozatalra azért került sor, mert a fogyasztóvédelmi hatóság a vonatkozó kormányrendelet szerinti eljárása során megállapítja, hogy a vizsgált termék nem felel meg a biztonságossági követelményeknek, vagy

• a jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes bezárását vagy az áru forgalmazásának, illetve értékesítésének megtiltását rendelte el.

A törvény alapján a határozat, illetve a végzés közzététele a fogyasztóvédelmi hatóság honlapján, továbbá — amennyiben szükséges — a fogyasztóvédelmi hatóság által célszerűnek tartott egyéb módon történik. A közzétett döntésről a fogyasztóvédelmi hatóság a nemzeti hírügynökséget is tájékoztathatja.

3. Az szakmai és civil szervezetekkel való együttműködés intézményesítése

A jogalkotó deklarálta a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek, valamint a szakmai szövetségek részvételének lehetőségét a jogalkotási folyamatokba. Ennek fő megjelenési formái:

• A Kormány

• a tudatos fogyasztói magatartás és döntéshozatal kultúrájának fejlesztése,

• a fogyasztók minél magasabb színvonalú és tisztességes kiszolgálása,

• a fogyasztók biztonságát és tájékozott döntését előmozdító, fogyasztóbarát kereskedelmi gyakorlatok kialakítása,

• a vállalkozások és fogyasztók, illetve e szereplők és a fogyasztóvédelemmel összefüggő állami feladatot ellátó hatóságok közötti kapcsolatok javítása,

• a kiszámítható, következetes és egységes hatósági jogalkalmazás erősítése,

• a vállalkozások önszabályozási gyakorlata megerősítésének elősegítése

céljából ösztönzi az országos gazdasági kamarák, a vállalkozások szakmai érdek-képviseleti szervezetei, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek, valamint a fogyasztóvédelemmel összefüggő állami feladatot ellátó hatóságok közös megegyezésén alapuló, a követendő elveket és legjobb gyakorlatokat rögzítő nyilatkozat létrehozását (39/A §).

 

• A fogyasztóvédelemért felelős miniszter 2008. december 31-éig kezdeményezi, hogy az országos gazdasági kamarák, a vállalkozások szakmai érdek-képviseleti szervezetei, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek, valamint a fogyasztóvédelemmel összefüggő állami feladatot ellátó hatóságok az Fgytv. 39/A. §-ában meghatározott célok megvalósítása érdekében a követendő elveket és legjobb gyakorlatokat közös nyilatkozat formájában rögzítő Fogyasztóvédelmi Chartát hozzanak létre (63. §).

• A fogyasztóvédelemért felelős miniszter az hatósági jogkövetkezmények alkalmazásának elveiről a fogyasztóvédelmi hatóság számára normatív utasítást ad ki. Az utasítás tervezetéről a jogszabályok előkészítésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával a miniszter konzultációt folytat a vállalkozások szakmai érdek-képviseleti szervezeteivel és a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetekkel (47. §).

4. Panaszkezelés, ügyfélszolgálat

A törvényben új fejet foglalkozik a fogyasztói panaszokkal kapcsolatos, a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó kötelezettségekkel. Ezek lényegi elemei a következők szerint foglalhatók össze.

Valamennyi vállalkozásra vonatkozó szabályok:

• a fogyasztó panaszát szóban vagy írásban közölheti a vállalkozással;

• a szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni, és szükség szerint orvosolni kell;

• ha a fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, illetve ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges a vállalkozás a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni, s annak egy másolati példányát a fogyasztónak átadni;

• az írásbeli, illetve a jegyzőkönyvbe vett panaszt a vállalkozás — törvény eltérő rendelkezése hiányában — harminc napon belül köteles írásban megválaszolni;

• a panaszt elutasító álláspontját a vállalkozás indokolni köteles;

• a panasz elutasítása esetén a vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával — annak jellege szerint — mely hatóság vagy a békéltető testület eljárását kezdeményezheti; meg kell adni az illetékes hatóság, illetve a vállalkozás székhelye szerinti békéltető testület levelezési címét.

Közüzemi, a pénzügyi, a biztosítási, illetve a pénztári szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozásokra vonatkozó szabályok:

• Az ügyfélszolgálat működési rendjét, félfogadási idejét a vállalkozás úgy köteles megállapítani, illetve működésének feltételeiről oly módon köteles gondoskodni, hogy az ügyfélszolgálat megközelítése, az ahhoz való hozzáférés — az ellátott fogyasztók számára és földrajzi eloszlására figyelemmel — ne járjon aránytalan nehézségekkel a fogyasztókra nézve. Ennek keretében a vállalkozás köteles biztosítani legalább azt, hogy

• az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben működtetett ügyfélszolgálat a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig nyitva tartson, illetve telefonos eléréssel működtetett ügyfélszolgálat esetén legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig elérhető legyen,

• az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben működtetett ügyfélszolgálat esetében a fogyasztóknak lehetősége legyen elektronikusan és telefonon keresztül is a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására, illetve

• az elektronikus eléréssel működtetett ügyfélszolgálat - üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva - folyamatosan elérhető legyen.

• Telefonos eléréssel működtetett ügyfélszolgálat, illetve az ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására biztosított telefonos elérés esetében biztosítani kell az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést.

• Az ügyfélszolgálathoz beérkező valamennyi telefonon tett szóbeli panaszt, illetve az ügyfélszolgálat és a fogyasztó közötti telefonos kommunikációt hangfelvétellel rögzíteni kell, és a hangfelvételt öt évig meg kell őrizni. Erről a fogyasztót a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell.

• A hangfelvételt a fogyasztónak — kérésére — rendelkezésre kell bocsátani.

• Az ügyfélszolgálat minden esetben köteles a vállalkozás panasszal kapcsolatos álláspontját és intézkedéseit indokolással ellátva írásba foglalni, és a fogyasztónak a panasz beérkezését követő tizenöt napon belül megküldeni, kivéve, ha a fogyasztó panaszát személyesen jelenti be és a vállalkozás az abban foglaltaknak nyomban eleget tesz.