A hazai jogalkotó a törvény végrehajtásának ellenőrzésére három hatóságot jelölt ki, a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH), a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot (NFH) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF). A hatásköri megosztás szabályainak megfelelően a versenyt érdemben nem érintő ügyekben az NFH és a PSZÁF jár el, az NFH általános hatáskörrel, a PSZÁF pedig az egyébkent is általa felügyelt ügyekben, a pénzügyi vállalkozások által elkövetett jogsértések esetén. A GVH jár el a versenyt érdemben érintő valamennyi ügyben, kivéve, ha a jogsértés csak címkén, használati és kezelési útmutatóban, illetve egyes speciális, külön jogszabályban előírt tájékoztatási követelmények megsértésével valósul meg.

A hatóságok megállapítása szerint az együttműködési megállapodásban szabályozott közös munka megfelelően szolgálja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértésével kapcsolatos feladataik hatékony ellátását, a jogalkalmazási gyakorlatuk kölcsönös megismerését, valamint az anyagi és eljárásjogi szabályok egységes alkalmazását, ezért a megállapodást a jövőre változatlanul fenntartják. A hatóságok megállapították azt is, hogy az általuk az elmúlt egy évben lefolytatott több mint 1300 hatósági eljárás hozzájárult a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorításához, ezáltal segítették a tisztességes piaci magatartás előmozdítását, illetőleg támogatták a fogyasztókat áruk, termékek vásárlása, szolgáltatások igénybevétele során a tájékozott döntések meghozatalában.

Mindhárom hatóság támogatja az egységes európai joggyakorlat megteremtését, és ezért kiemelt kérdésként kezelik az Európai Bizottság által kibocsátandó iránymutatás, a Guidelines ügyét. Ennek érdekében a felmerülő tartalmi kérdésekben egységes álláspontot alakítanak ki, illetve képviselnek az Európai Bizottság irányában.

A hatóságok érdekeltek továbbá abban, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos szabályozás olyan egységes rendszert alkosson, amellyel elkerülhető az, hogy az eljáró szervek más hatóságokkal hatásköri összeütközésbe kerüljenek. Mindezzel elérendő céljuk, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok lehető legszélesebb körével szemben nyújtsanak hatékony védelmet a fogyasztóknak. Ennek érdekében együttesen kezdeményezik jogszabályok módosítását.

A hatóságok mindemellett megállapodtak abban, hogy a pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző, a fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban álló kereskedelmi ügynökök által alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítása, megszüntetése érdekében fokozott együttműködést folytatnak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete hatáskörén kívül eső területeken.

A 2009. szeptember 23-án megtartott tanácskozáson a jelen nyilatkozatban megfogalmazottaknak megfelelő tartalmú nyilatkozatot írtak alá.

Az NFH által 2009. évben indult, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény (Fttv.) szerinti eljárások jelentős része valamely – az NFH éves ellenőrzési programjában szereplő – témavizsgálathoz (pl. ár, egységár feltüntetésére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése; húsvéti szezonális vizsgálat; elektronikus kereskedelmi tevékenység ellenőrzése) kötődik. A fogyasztói kérelem alapján indult eljárások az összes eljárás mintegy 10 %-át teszik ki.

Az Fttv. alapján vizsgált gyakorlatok 89 %-a sorolható a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok körébe. A feketelista valamely pontja alá tartozó magatartások teszik ki a vizsgálat alá vont gyakorlatok 10 %-át. A magatartások 1 %-a esetén merült fel az agresszív kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése, illetőleg az adott gyakorlatnak az Fttv. generálklauzulája szerinti minősítése. 

A hatóság tapasztalatai és példák megtalálhatóak itt.