• A kereskedő köteles a vásárló részére számlát vagy nyugtát kibocsátani. (ÁFA tv. 159. § (1) bekezdés, 166. § (1) bekezdés).

• A kereskedő köteles - a helyben fogyasztott termék kivételével - a megvásárolt terméket jellegének megfelelő módon, élelmiszereknél a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével becsomagolni. (Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés).

• A vásárló részére tömeg, térfogat vagy egyéb mérték szerint forgalmazott terméket csak hatóságilag hitelesített mérőeszközzel történő lemérés után szabad kiszolgálni. Ez alól csak a nettó tömeget, térfogatot vagy egyéb mértéket feltüntető eredeti csomagolásban forgalmazott termék tekinthető kivételnek. (Korm. rendelet 23. § (2) bekezdés)

• A kereskedő köteles biztosítani, hogy az üzletben a vásárló a megvásárolni kívánt termék jellegétől függően, annak méretét, súlyát, illetve használhatóságát ellenőrizhesse. (Ker. törvény 5. § (2) bekezdés).

• A használt, minőséghibás, valamint a kölcsönzésre szánt terméket az új terméktől el kell különíteni. (Korm. rendelet 23. § (3) bekezdés)

• Fentieken kívül az üzletben forgalmazott áruk jellegétől függően további speciális előírásokat tartalmazhatnak a vonatkozó jogszabályok, amelyekről az üzlet megnyitása előtt minden esetben érdemes tájékozódni.

A kereskedő az üzletben árusított termékek esetében köteles – a külön jogszabályban meghatározottak szerint (a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. NFGM-SZMM együttes rendelet - továbbiakban: Ár rendelet) – a fogyasztót írásban tájékoztatni az eladási árról és az egységárról. (Fgytv. 14. § (1) bekezdés).

Az eladási árat és az egységárat egyértelműen, könnyen azonosíthatóan, tisztán olvashatóan és forintban kell feltüntetni. Továbbá a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat szükséges kiírni. (Fgytv. 14. § (3)-(5) bekezdés).

Az eladási árat a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken kell feltüntetni. (Ár rendelet 2. § (1) bekezdés).

Az egységárat pedig minden esetben abban a mértékegységben kell megadni, amelyben az árut értékesítik (így pl. Ft/l, Ft/dkg, Ft/m stb.) (Ár rendelet 4. §)

Az üzletben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen el kell helyezni a kereskedelmi hatóság által hitelesített, folyamatosan számozott oldalú vásárlók könyvét, ahová a vásárlók bejegyezhetik az üzlet működésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat és javaslataikat. Fontos, hogy a vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni nem szabad.

A vásárlók könyvében fel kell tüntetni használatba vételének időpontját, valamint tartalmaznia szükséges a kereskedő nevét, címét, székhelyét és cégjegyzékszámát, továbbá az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát.

A kereskedőnek a fogyasztó bejegyzésére 30 napon belül írásban választ kell adnia. A válaszlevelet a kereskedő köteles 3 évig megőrizni.  A válaszadást javasoljuk igazolható módon megtenni, annak érdekében, hogy azt szükség esetén igazolni tudja.

A vásárlók könyvébe tett panasz elutasítása esetén a vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával - annak jellege szerint - mely hatóság vagy a békéltető testület eljárását kezdeményezheti. Meg kell adni továbbá az illetékes hatóság, illetve a vállalkozás székhelye szerinti békéltető testület levelezési címét is.

Vonatkozó jogszabályok: Ker. törvény 5. § (4) bekezdés, Korm. rendelet 25. §, Fgytv. 17/A. § (4)-(5) bekezdés

Az üzletben jól láthatóan és olvashatóan tájékoztatni kell a fogyasztókat a vállalkozás székhelyéről, a panaszügyintézés helyéről - ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével - és az adott tevékenység, kereskedelmi forma vagy módszer sajátosságaihoz igazodó módjáról. Ezen kívül fel kell tüntetni a panaszok közlése érdekében a vállalkozás vagy a vállalkozás ügyfélszolgálatának levelezési címét és - ha a panaszokat ilyen módon is fogadja - elektronikus levelezési címét, illetve internetes címét, telefonszámát is. (A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (továbbiakban: Fgytv.) 17/A. § (1) bekezdés).

Az üzlet nyitvatartási idejéről, és az abban bekövetkezett változásokról a kereskedő szintén köteles tájékoztatni a vásárlókat. (Ker. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontja).

Amennyiben az üzletben biztonsági őrök teljesítenek szolgálatot, ebben az esetben a vásárlókat jól láthatóan tájékoztatni kell a biztonsági szolgálat nevéről és székhelyéről, működésének vásárlókat érintő szabályairól is. (Korm. rendelet 24. § (3) bekezdés).

Az árak feltüntetéséről az alábbiakban olvashat.

Ellenőrzés esetén a jegyző által az üzletre kiadott dokumentumokat a kereskedőnek (alkalmazottjának) be kell tudni mutatni, illetve igazolnia kell a helyszínen azt is, hogy megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek (pl. szakképesítés). (A kereskedelmi tevékenységek végzéséről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 24. § (1) bekezdés)

Az üzletben forgalmazott termékek eredetét is hitelt érdemlően tudnia kell igazolnia a kereskedőnek, azaz ezeket a bizonylatokat javasoljuk a helyszínen tartani, hogy az ellenőrzést végzők részére be tudja mutatni. Amennyiben ugyanis ezen dokumentumok nincsenek a helyszínen, úgy öt napon belül kell a hatóság részére bemutatni. (Ker. törvény 5. § (1) bekezdés).

Egy üzlet megnyitását először az illetékes jegyzőnek kell bejelenteni, illetve egyes engedélyhez kötött kereskedelmi tevékenységek végzése esetében működési engedélyt szükséges a jegyzőtől kérni (pl. dohánytermék-, növényvédőszer-forgalmazása stb.).

Arra vonatkozó tájékoztatás, hogy mely termékek forgalmazása engedélyköteles, előzetesen a jegyzőtől kérhető.

Vonatkozó jogszabály: A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (továbbiakban: Ker. törvény) 3. § (1) és (3) bekezdése