Magyarországra látogatva bizonyára minden turistának feltűnik a legendás vendégszeretet, az előzékeny kiszolgálás, a színvonalas ellátás. Sajnos azonban – mint bárhol a világban – hazánkban is előfordul, hogy egyes kereskedők, szolgáltatók, vendéglátók nem a vendégek elégedettségét tartják szem előtt, hanem különböző praktikákkal próbálkoznak, aminek nem egyszer a fogyasztó pénztárcája látja kárát. A legtöbb ilyen eset megfelelő odafigyeléssel megelőzhető, ehhez próbál meg segítséget nyújtani ez a kis kiadvány.

Taxi szolgáltatás

A hazánkba érkező turisták előszeretettel veszik igénybe a praktikus és gyors közlekedési eszközt, a taxit. Nem mindegy azonban, hogy mennyit fizetünk, ugyanazért az útért ugyanis akár a többszörösét fizethetjük, ha nem a megfelelő autóba ülünk. Néhány szabály:

• Lehetőség szerint megbízható társaságot válasszunk, és ha van rá mód, telefonon rendeljünk, így – jellemzően – egyébként is alacsonyabb a tarifa.

• A repterek, pályaudvarok környékén gyalogosan „lődörgő” taxishoz nem feltétlenül biztonságos beszállni, az útiköltség lényegesen magasabb lehet, mintha rendelünk, ilyen helyeken a drosztokon is elsősorban valamely társasághoz tartozó sofőr mellé szálljunk be!

• Az autókban jól látható helyen kell megjeleníteni a tarifatáblázatot, ha nem látunk árlistát, ne induljunk el, utóbb nem lesz mihez viszonyítani.

• Előzetesen próbáljunk meg tájékozódni arról, hogy körülbelül mennyibe fog kerülni az út, ha a sofőr a távolsághoz képest kirívóan magas árat mond, keressünk más szolgáltatót! Ez különösen igaz a reptéri transzfer esetében, ahol a társaságok fix- vagy maximált tarifával dolgoznak.

• A taxis taxaméterrel köteles dolgozni, és ez alapján számolni. Ha a sofőr nem indítja el az órát, szóljunk neki! Még akkor is ragaszkodjunk a taxaméter alkalmazásához, ha a sofőr azt mondja, „a nélkül olcsóbb”!

• Az utazás végén mindig kérjük el a blokkot, utólag csak ennek birtokában tudunk reklamálni!

Árak

Magyarországon az üzletekben, vendéglátóhelyeken az árakat forintban tüntetik fel a vállalkozások. A szabályozás ugyanakkor nem tiltja az euróban történő árfeltüntetést sem, és arra sincs szabály, hogy a kereskedő milyen árfolyamot alkalmaz. Érdemes azonban figyelni néhány alapvető dologra!

• Tájékozódjunk a hivatalos árfolyamról! Ha egy üzletben, kereskedőnél vagy vendéglátóhelyen lényegesen magasabb az árfolyam, inkább váltsunk pénzt hivatalos váltóhelyen!

• Számoljunk! Ha a forintban megadott ár és az euróban megadott ár között – az eurós árat átszámolva forintra – lényeges a különbség, vagy fizessünk forintban vagy egyáltalán ne vásároljunk ott!

• Ha már pénzt váltunk, ne az utcán, pályaudvarokon turistákat leszólító embereknél tegyük, hanem engedéllyel rendelkező váltóhelyeken!

• Mindenhol kérjünk nyugtát, és ellenőrizzük, hogy azon csak az általunk megvásárolni kívánt tételek szerepelnek-e, és azon az áron, amennyiért ki volt írva. Ha nem, reklamáljunk!

Étteremben

Magyarországon a törvény megengedni a felszolgálási díj (szervizdíj) felszámítását, azonban erről előzetesen – az étlapon – tájékoztatni kell a vendéget. Ha előzetesen nem közölték, hogy az étlapon szereplő árhoz képest még felszolgálási díjat is kell fizetni, az szabálytalan! Jó, ha ezt még a rendelés előtt tisztázzuk! S még néhány alapszabály:

• A legtöbb étterem bejáratánál találhatunk ártájékoztatót, mielőtt bemegyünk, érdemes tájékozódni, nehogy meglepetés érjen! Hazánkban is szabad árképzés van, tehát az egyes éttermek árai között óriási lehet az eltérés!

• Fogyasztás után alaposan nézzük meg a számlát, nehogy olyan tételt is kifizettessenek velünk, amit nem rendeltünk meg!

• Ha bankkártyával, hitelkártyával fizetünk, a kártya legyen mindig a látóterünkben, utólag pedig ellenőrizzük, annyit „húztak-e le” a kártyáról, mint amennyi a nyugtán szerepel!

• A kártyával való fizetés nem mindenhol lehetséges, erről is előzetesen érdemes tájékozódni!

Éjszakai bárok

Sajnos minden évben előfordul néhány olyan eset, amikor a – jellemzően – külföldi turista egy éjszakai bárban jár pórul. A történet minden esetben hasonló: a vendég önszántából vagy egy hölgy invitálására bemegy egy bárba, ott – sokszor az árakról történő előzetes tájékozódás nélkül – rendel italokat (nem egy esetben a társasághoz csatlakozó hölgyvendégnek is), majd a fogyasztás végén horribilis összegű számlát kap kézhez. Amennyiben nem tud fizetni, a bár alkalmazottai „készségesen” felajánlják segítségüket, hogy elkísérjék a legközelebbi bankjegykiadó automatához. Jóllehet ez utóbbi a magyar jog szerint emberrablásnak minősül, nem árt tudni, hogy az ilyen eseteket meg lehet előzni néhány fontos szabály betartásával:

• Ha az utcán fiatal hölgyek leszólítanak és bárokba invitálnak, az még önmagában nem jogellenes, de legyünk rendkívül óvatosak és körültekintőek!

• Érdemes a bár bejáratánál megnézni az árkiírást: az ilyen bárokban a megszokotthoz képest lényegesen magasabb árat kell fizetni a fogyasztásért!

• Ha rendelünk valamit, nézzük meg először az árát, amennyiben ugyanis az ital mellett szerepel az ár, az még akkor is kifizetendő, ha rendkívül magasnak tűnik!

• Figyeljünk oda, hogy kinek mit rendelünk, egy egyszerű invitálásra semmiképpen se bólintsunk rá anélkül, hogy megnéztük volna, mibe kerül!

• Ha utólag olyan italt akarnak kifizettetni velünk, amit nem rendeltünk meg, és kényszeríteni próbálnak a fizetésre, a lehető legrövidebb időn belül hívjuk a rendőrséget!

Reklamáció

Bárhol bármilyen problémát észlelünk, lehetőség szerint azonnal jelezzük ezt az ott lévő alkalmazottal vagy az üzletvezetővel. A panaszunkat javasolt írásban rögzíteni, és egy példányt magunkkal vinni. Jegyzőkönyv felvételére a kereskedő, a szolgáltató, a vendéglátós is köteles, erre nyugodtan hivatkozhatunk. S hogy milyen jogok illetik meg a fogyasztót Magyarországon, álljon itt egy rövid áttekintés:

• Ha egy terméken két ár szerepel, vagy a pénztárban, fizetésnél magasabb árat számítanak fel, mint ami a polccímkén szerepel, a vásárló jogosult az alacsonyabb áron megvásárolni a terméket.

• Ha már kifizettük az árut, és meggondoltuk magunkat, a kereskedő nem köteles kicserélni azt, vagy visszaadni a pénzt, ez rajta múlik, de jó tudni, hogy legtöbb helyen az ilyen problémát is megpróbálják a vásárló igényei szerint orvosolni.

• Ha hibás terméket vásároltunk, kérhetjük a javítást vagy a termék cseréjét, ez utóbbit csak akkor tagadhatja meg a kereskedő, ha a csere a javításhoz képest aránytalan többletköltséggel jár.

• Ha hibás az áru, pénzt csak akkor kapunk vissza, ha sem a csere, sem a javítás nem lehetséges.

• Ha problémánk van, ne a pénztárossal vitatkozzunk, a legtöbb nagyáruházban, hipermarketben van vevőszolgálat.

• Ha csak hazatértünket követően vesszük észre a problémát, elsőként az otthoni Európai Fogyasztói Központot javasolt felkeresni, hogy segítsenek a legjobb megoldás megkeresésében.

A fenti jó tanácsok angol nyelven külföldi turistáknak letölthető innen.