Az Fttv. a fogyasztóvédelmi hatóságra vonatkozó különös eljárási szabályok között rögzíti, hogy a hatóság a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt mind hivatalból, mind kérelemre folytathat le eljárást. Amellett, hogy a hatóság éves ellenőrzési és vizsgálati programjában is érvényesíti a megtévesztő magatartások feltárására irányuló szempontokat, a turisztikai szolgáltatók tevékenységének vizsgálata körében a fogyasztói bejelentéseknek kiemelkedő szerepük van. E beadványok alapján szerezhet ugyanis tudomást a hatóság arról, hogy a vállalkozások katalógusaiban, illetőleg weboldalain megjelenő tájékoztatás valótlan, illetőleg az ügyleti döntés meghozatala szempontjából valamely lényeges információt nem tartalmaz. Figyelemmel arra, hogy a hivatalból történő hatósági ellenőrzés a témavizsgálat körébe tartozó szolgáltatások jellemzőire figyelemmel nehézségekbe ütközik, ugyanakkor a fogyasztók számára különösen fontos területről van szó, indokolt volt a turisztikai szolgáltatók tevékenységével kapcsolatos tapasztalatok összegzése.

Az e körbe tartozó szolgáltatások igénybevételéről történő döntéshozatal során különösen érvényesül a fogyasztók és a vállalkozások között valamennyi fogyasztói szerződés megkötésekor bizonyos mértékig fennálló információs aszimmetria. A fogyasztók az általuk tervezett utazás megkezdése előtt ugyanis az esetek jelentős részében nincsenek abban a helyzetben, hogy a sokszor igen nagy földrajzi távolságban lévő utazási célpont előzetes felkeresésével az ott igénybe vehető szolgáltatások jellemzőiről részletes információt szerezzenek. Ilyen körülmények között a szálláshely-szolgáltatási, utazásszervezői és egyéb turisztikai jellegű tevékenységet végző vállalkozások által biztosított – internetes honlapon, szórólapokon, programfüzetekben és egyéb kommunikációs felületeken megjelenő, valamint élőszóban adott – tájékoztatás alapján döntenek az adott szálláshely, illetőleg egyéb szolgáltatás igénybevétele mellett.

Egyes piaci szereplők ugyanakkor – profitorientált magatartásuk részeként – a fogyasztók ügyleti döntését különböző eszközökkel tisztességtelenül igyekeznek befolyásolni. A döntéshozatali folyamatba való szolgáltatói beavatkozás módjától függően a vásárlói magatartás torzulása alapvetően három okból következhet be. A vállalkozás tevőleges, aktív magatartással az áruval kapcsolatban valótlan, félrevezető információkat közölhet a fogyasztókkal. Másodszor a fogyasztási viszonyok területén a vállalkozások jellemzően nem törekszenek részletes, lényegi és hiteles információt adni az általuk nyújtott szolgáltatásokról. A fogyasztó tehát elhallgatással, a szükséges információk visszatartásával is megfosztható a tájékozott döntés lehetőségétől. Végül a vállalkozások pszichés vagy fizikai kényszerrel is akadályozhatják az optimális döntés meghozatalát.

A fentiekben vázolt esetekben a fogyasztókat érő hátrány oly módon jelentkezik, hogy az – optimális esetben racionális, azaz ésszerűen tájékozódó, és a megszerzett információk alapján mérlegelő – fogyasztó a szolgáltató információkeresési folyamatba beavatkozó magatartása eredményeképpen nem a számára ténylegesen legjobb döntést hozza meg. Ezzel végső soron a fogyasztók gazdasági érdekei szenvednek sérelmet. Mindez különös súllyal jelentkezik a nagyobb értéket képviselő – akár külföldi – utazások esetén, ahol a fogyasztók jelentős anyagi ráfordítása ellenére a tervezett kellemes pihenés az előzetes tájékoztatásoktól eltérő kedvezőtlen feltételek miatt hiúsul meg.

Amellett, hogy a fogyasztók ilyen esetekben a vállalkozásokkal szemben bírósági úton kereshetnek jogvédelmet, illetőleg léphetnek fel magánjogi, reparációs igénnyel, a fogyasztók megtévesztésében álló jogsértés közigazgatási eljárás során is értékelhető.

A jelzett információs hátrány kiküszöbölésében, illetve a fogyasztók vagyoni jogainak védelmében vállal szerepet a 2008. szeptember 1-jén hatályba lépett, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.), amely egy európai uniós jogi aktus, a 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hazai implementációja eredményeként született. A törvény anyagi jogi normái – azáltal, hogy tiltani rendelik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknak mind tevőleges, mind mulasztásban megnyilvánuló formáit – teljes mértékben le kívánják fedni a fogyasztói döntési eltérés okául szolgáló eseteket, megteremtvén a tisztességtelen vállalkozói magatartásokkal szembeni hatósági fellépés lehetőségét.

A szabályozás tehát alapvetően a fogyasztói döntés szabadságát védi, ugyanakkor a törvényi szabályozás közvetett módon kihat a versenytársi vonatkozásokra, amennyiben védi a jogszerűen eljáró vállalkozások gazdasági érdekeit a jogszabályi tilalmat be nem tartó versenytársaikkal szemben. Az elsődlegesen a fogyasztóknak okozott sérelem ugyanis a versenytárs vállalkozások vonatkozásában is relevanciával bír, azáltal, hogy a tisztességtelen módon eljáró vállalkozások olyan – a versenytársak oldalán bevételkiesést eredményező – fogyasztásra sarkallnak, amely folytán a gazdasági versenyben indokolatlan előnyre tesznek szert.

Az Fttv. hatásköri szabályai értelmében a vállalkozások – így a turisztikai szolgáltatók – által megvalósított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok vonatkozásában, amennyiben azokkal összefüggésben a gazdasági verseny érdemi befolyásolására való alkalmasság nem állapítható meg, a fogyasztóvédelmi hatóság rendelkezik hatáskörrel. A versenyjogi szempontból érdemi jelentőséggel bíró esetekben a Gazdasági Versenyhivatal az eljárásra jogosult hatóság.

A témavizsgálat során beérkező kérelmekből, egyéb beadványokból kitűnően a turisztikai szolgáltatást nyújtó vállalkozások körében is tapasztalható az a törekvés, hogy áruik bemutatása során azokról a fogyasztók figyelmét felkeltő, elsősorban a szolgáltatás előnyeire koncentráló tájékoztatást nyújtsanak.

E törekvés sok esetben azonban a megengedett marketingeszközökön túlmutatóan a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmába ütköző magatartás megvalósításához vezet. Arra tekintettel, hogy a valótlan, illetőleg nem teljes körű tájékoztatások a fogyasztók oldalán számos kellemetlenség mellett nem elhanyagolható vagyoni érdeksérelemmel is járnak, különös jelentősége van annak, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság ezekben az esetekben is jogosult eljárás lefolytatására a tisztességtelen, a fogyasztók megtévesztését, ügyleti döntésük torzítását eredményező kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni fellépést biztosító törvényi szabályok alapján.

A magánjogi igényérvényesítéstől független, közigazgatási jellegű, hatékony állami beavatkozás a turisztikai szektor területén is szükséges. A jogsértést elkövető vállalkozásokkal szembeni szankcióalkalmazás, a jogsértő magatartástól történő eltiltás révén a hatósági jogalkalmazás hozzájárul annak biztosításához, hogy a fogyasztók reális képet kapjanak az általuk igénybe venni kívánt szolgáltatások lényeges jellemzőiről. A turisztikai szolgáltatásokkal kapcsolatos megfelelő, megbízható információközlés a magyar fogyasztók mellett a Magyarországra látogató külföldi utazók érdekeit is szolgálja, és kedvezően befolyásolja az ország megítélését.

A témavizsgálat tapasztalatai alapján – a célellenőrzések keretében lefolytatott hivatalbóli eljárások mellett – a fogyasztóvédelmi hatóság munkájában fontos szerepet töltenek be a fogyasztói bejelentések, kérelmek alapján folyó vizsgálatok. A vállalkozásokkal szemben alkalmazott szankciók mellett a fogyasztók megtévesztésével megvalósuló jogsértések megelőzését a hatóság e körben végzett tevékenységének, beavatkozási lehetőségeinek széles körben való ismertetése, egyúttal pedig a fogyasztói tudatosság növelése is segíti.