Az EU-ban körülbelül 80 millió 14 éven aluli gyermek él, és mintegy 2000 vállalat
több mint 100 000 dolgozót foglalkoztat közvetlenül a játékok és játékszerek szektorában.
E vállalatok többsége kis- és középvállalkozás (kkv). A játékok alapvető szerepet
játszanak a gyermek fejlődésében. Míg a gyártók felelősséget vállalnak az általuk
gyártott termékek biztonságáért, az importőrök, a bejelentett szervezetek és a
nemzeti hatóságok ugyancsak fontos szerepet játszanak annak biztosításában, hogy
az európai üzletekbe kerülő játékok eleget tegyenek a biztonsági előírásoknak.
Rendkívül fontos, hogy a biztonsági előírások és szabványok folyamatosan lépést
tartsanak a játéktrendekkel, hiszen egyre újabb anyagok és gyártási eljárások
kerülnek kifejlesztésre. A játékok biztonsági jellemzőinek EU-szintű harmonizálása
útján a játékok belső piaca mindenképpen pozitívan befolyásolta a szektor fejlődését
és a fogyasztók védelmét. Az új játékbiztonsági irányelv tovább erősíti a végrehajtással
és az új biztonsági követelményekkel kapcsolatos rendelkezéseket, ily módon biztosítva,
hogy a gyermekek továbbra is a legmagasabb szintű védelmet élvezhessék.
Az új irányelv az EU-ban gyártott, illetve az EU-ba importált játékok piacra
bocsátásával kapcsolatban érvényben lévő szabályok javítása útján igyekszik csökkenteni
a játékokhoz köthető balesetek számát, és hosszú távon is pozitívan befolyásolni
az egészséget. Európa legfontosabb kereskedelmi partnere export terén továbbra
is az USA, import terén pedig a Távol-Kelet. Az európai játékipar szempontjából
rendkívül fontos lehetőség rejlik a kiváló minőségű európai termékek exportjában,
amit a Bizottság a harmadik országokon belüli piacrajutási feltételek javítása
útján támogat.
A 2009-es játékbiztonsági irányelv szigorítja az 1988-ban elfogadott játékbiztonsági irányelvben megállapított
szabályokat. Az új jogszabály a gyártási láncban módosítások, az ellátási láncban
pedig új eljárások bevezetését írja elő. A 2009-es játékbiztonsági irányelv 2009.
június 30-án jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és 2009. július 20-án
lépett hatályba. Általános rendelkezéseit a 2011. július 20-tól forgalomba hozott játékokra, míg
a vegyi anyagokra vonatkozó rendelkezéseit a 2013. július 20-tól forgalomba hozott
játékokra kell alkalmazni (a kémiai tulajdonságok vonatkozásában az irányelv 2 éves átmeneti időszakot
vezet be). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az 1988-as játékbiztonsági irányelvnek megfelelő
játékok 2011. július 19-ig vagy – bizonyos vegyi anyagokra vonatkozó előírások
esetében – 2013. július 19-ig hozhatók forgalomba.
A 2009-es játékbiztonsági irányelv hatálya
A 2009-es játékbiztonsági irányelv alkalmazási köréről a 2. cikk rendelkezik, amely meghatározza a játék fogalmát,
amely alapján eldönthető, hogy egy adott termék az irányelv hatálya alá tartozik-e:
„14 év alatti gyermekek részére – kizárólag vagy nem kizárólag – játék céljára
tervezett vagy szánt bármely termék vagy anyag”.
Az 1988-as játékbiztonsági irányelvhez viszonyítva az egyetlen új elem a „kizárólag
vagy nem kizárólag” megfogalmazás, amely azt jelzi, hogy a terméknek nem kell
kizárólag játék céljára szolgálnia ahhoz, hogy játéknak minősüljön. Ennek megfelelően
a kétfunkciós termékek játéknak számítanak (pl. játékmackós kulcstartó).
A 2009-es játékbiztonsági irányelv elismeri, hogy a játéknak minősülő termékek
osztályozása terén létezik egy „szürke zóna”. Az irányelv I. melléklete nem kimerítő
listát tartalmaz azokról a termékekről, amelyek nem minősülnek játéknak, de félreértésre
adhatnak okot.
A 2009-es játékbiztonsági irányelv 2. cikkének (2) bekezdése felsorol továbbá
néhány olyan terméket, amelyek megfelelnek a játék fogalmának, azonban mégsem
tartoznak az irányelv hatálya alá. Érdemes megjegyezni, hogy a játék fogalmának
új meghatározását a játékgyártó cégek jelenlegi gyakorlatához igazították.
Megfelelőségértékelési eljárás
Minden játék forgalomba hozatalát megelőzően megfelelőségértékelési eljárást
kell végezni. A 2009-es játékbiztonsági irányelv előírja, hogy kinek és hogyan
kell lefolytatnia az eljárást. Az alábbiakban rövid áttekintést nyújtunk erről.
A megfelelőségértékelés célja
A megfelelőségértékelési eljárás célja annak bizonyítása a gyártó, valamint a
hatóságok számára, hogy a forgalomba hozott játék megfelel a 2009-es játékbiztonsági
irányelv jogi követelményeinek.
A megfelelőségértékelés fogalmának meghatározása
A megfelelőségértékelés az az eljárás, amellyel a gyártó megállapítja, hogy az
általa gyártott játék megfelel az irányelv vonatkozó biztonsági követelményeinek.
A játék természetétől függően a gyártó az alábbi két eljárás közül az egyiket
köteles alkalmazni.
1. Önellenőrzés
Önellenőrzés akkor alkalmazható, ha a harmonizált szabványok a játékkal kapcsolatos
összes fontos biztonsági követelményre kiterjednek. Ebben az esetben a gyártó
köteles a meglévő harmonizált szabványokat alkalmazni, és gondoskodni arról, hogy
a játék megfeleljen a szabványoknak. Köteles továbbá a 768/2008/EK határozat II.
mellékletének A. moduljában meghatározott belső gyártás-ellenőrzési eljárásokat
használni. Az A. modul alkalmazása esetén nincs szükség bejelentett szervezet
bevonására.
2. Harmadik fél általi ellenőrzés
A típusmegfelelési eljárást vagy B. modult sok esetben EK–típusvizsgálatként
említik. Az EK–típusvizsgálatot és -tanúsítást a következő esetekben kell elvégezni:
• ha nem léteznek harmonizált szabványok,
• ha a harmonizált szabványokat a gyártó nem, vagy csak részben alkalmazta,
• ha a harmonizált szabványokat vagy azok valamelyikét korlátozással tették közzé,
vagy
• ha a gyártó úgy véli, hogy a játék természete, kialakítása, felépítése vagy
célja szükségessé teszi a harmadik fél általi ellenőrzést.
Ebben az esetben a gyártó az EK–típusvizsgálat elvégzéséhez mintadarabot bocsát
a bejelentett szervezet rendelkezésére. A B. modul alapján a bejelentett szervezet
megvizsgálja a játék műszaki tervezését, és az EK–típusvizsgálati bizonyítvány
kiállításával igazolja és tanúsítja, hogy a játék műszaki tervezése megfelel a
2009-es játékbiztonsági irányelv követelményeinek. Fontos megjegyezni, hogy a
B. modul csak a tervezés szakaszára terjed ki, míg a C. modul a gyártás szakaszára
vonatkozik, és a B. modult követi.
A C. modul alapján a gyártó biztosítja, hogy a játékok megfelelnek az EK–típusvizsgálati
bizonyítványban leírt típusnak, és eleget tesznek az alkalmazandó jogszabály követelményeinek.
Ezt a megfelelőséget a B. modul alapján kiállított jóváhagyott EK–típusvizsgálati
bizonyítványhoz viszonyítva állapítják meg. A B. modultól eltérően a C. modul
esetében nincs szükség bejelentett szervezet bevonására.
A biztonságértékelés és a megfelelőségértékelés közötti különbség
A biztonságértékelés célja annak megállapítása, hogy milyen veszélyeket okozhat
a játék, vagy az ilyen veszélyeknek való lehetséges kitettség. A megfelelőségértékelési
eljárás célja ugyanakkor az, hogy egyértelmű bizonyítékkal szolgáljon arra vonatkozóan,
hogy a játék megfelel a 2009-es játékbiztonsági irányelv jogi követelményeinek.
A biztonságértékelést általában az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárás
lefolytatása előtt végzik (bár későbbi szakaszban is sor kerülhet rá), a játék
forgalomba hozatala előtt azonban mindenesetre el kell végezni.
Biztonságértékelési eljárás
A biztonságértékelés fogalmának meghatározása
A biztonságértékelés során a gyártónak meg kell állapítania, hogy milyen veszélyeket
jelenthet a játék vagy az ilyen veszélyeknek való lehetséges kitettség. A 2009-es
játékbiztonsági irányelv alapján ezt az eljárást kötelező a játék forgalomba hozatala
előtt lefolytatni.
A biztonságértékelés alkalmazási köre
A biztonságértékelés a gyártó kötelezettsége, amelynek a játék közösségi piacon
történő forgalomba hozatala előtt eleget kell tennie. A biztonságértékelésnek
ki kell terjednie mindazokra a kémiai, fizikai, mechanikai, elektromos, gyúlékonysági,
higiéniai és radioaktív veszélyekre, amelyek a játékkal kapcsolatban felmerülhetnek.
A 2009-es játékbiztonsági irányelv II. melléklete tartalmazza azokat a különböző
biztonsági követelményeket, amelyeket a gyártónak a veszélyforrásokkal kapcsolatban
számításba kell vennie.
A harmonizált játékbiztonsági szabványok számos ilyen követelményről rendelkeznek,
azonban a gyártó köteles megállapítani, hogy vannak-e olyan területek, amelyekre
a szabványok nem terjednek ki, illetve a terméknek vannak-e olyan jellemzői, amelyek
veszélyt jelenthetnek. A biztonságértékelés eredménye határozza meg, hogy melyik
megfelelőségértékelési eljárást kell elvégezni, és szükség van-e kockázatminimalizálási
intézkedésekre, illetve vizsgálatokra.
A biztonságértékelés eredményét a gyártó köteles a játék forgalomba hozatalát
követően tíz (10) évig a műszaki dokumentációban megőrizni.
Figyelmeztetések
Általános szabályok
Ha az a biztonságos használat szempontjából szükséges, a játékhoz meg kell adni
a használati korlátozásokat meghatározó általános figyelmeztetéseket. A 2009-es
játékbiztonsági irányelv V. mellékletének B. része továbbá előírja, hogy bizonyos
típusú játékokhoz egyedi figyelmeztetéseket kell mellékelni.
A 2009-es játékbiztonsági irányelv kötelező előírásain túlmenően a harmonizált
szabványok is rendelkeznek olyan figyelmeztetésekről, amelyekkel bizonyos típusú
játékokat el kell látni. Egy tagállam a saját területén előírhatja, hogy ezeket
a figyelmeztetéseket a fogyasztók által könnyen érthető, a tagállam által meghatározott
nyelven vagy nyelveken tüntessék fel.
A figyelmeztetések feltüntetésének helye
A gyártónak a játékkal kapcsolatos figyelmeztetéseket jól láthatóan, könnyen
olvashatóan, érthetően és pontosan kell feltüntetnie. A figyelmeztetéseket a játékon,
a játékhoz csatolt címkén vagy a csomagoláson, illetve szükség esetén a játékhoz
mellékelt használati utasításon kell feltüntetni. Fontos megjegyezni, hogy a csomagolás nélkül értékesített
játékok esetében a figyelmeztetéseket a játékokon kell feltüntetni. A 2009-es
játékbiztonsági irányelv értelmében a játékkal kapcsolatos figyelmeztetéseket
nem elegendő az árukínáló dobozokon elhelyezni.
A játék megvásárlására irányuló döntést meghatározó figyelmeztetéseket – például
a felhasználók minimális és maximális életkorára vonatkozó jelzéseket, valamint
a 2009-es játékbiztonsági irányelv V. mellékletének B. részében foglalt különleges
figyelmeztetéseket – a fogyasztói csomagoláson kell megadni, vagy más módon kell
a fogyasztók számára jól láthatóvá tenni a vásárlás előtt, akkor is, ha online
vásárlásról van szó.
Egyedi figyelmeztetések
A felhasználókra vonatkozó korlátozásoknak tartalmazniuk kell legalább a felhasználó
minimális vagy maximális életkorát, továbbá, amennyiben a biztonságos használat
szempontjából szükséges, a játék használóinak képességeire vagy tulajdonságaira
vonatkozó információkat (pl. azt, hogy a játékot használó gyermek képes legyen
segítség nélkül ülni, mekkora lehet minimális és maximális testsúlya, valamint
azt, hogy a játék használatakor szükség van-e felnőtt felügyeletére).
Azt, hogy az alábbi figyelmeztetést írásban tüntetik fel, vagy piktogramot használnak
(esetleg mindkettőt) a gazdasági szereplők dönthetik el:
Figyelmeztetés – Csak 36 hónaposnál idősebb gyermekek számára alkalmas
Az írásos figyelmeztetés, illetve a piktogram előtt minden esetben fel kell tüntetni
a „Figyelmeztetés” vagy „Figyelmeztetések” szót. A „Csak három évnél idősebb gyermekek
számára alkalmas” egyedi figyelmeztetés és a 2009-es játékbiztonsági irányelv
V. mellékletének B. részében található, 3 évnél fiatalabb gyermekekre
vonatkozó piktogram nem tüntethető fel a 3 évnél fiatalabb gyermekek részére
szánt játékokon. Általánosabban fogalmazva a bizonyos típusú játékokon szereplő
különleges figyelmeztetések nem mondhatnak ellent a játékok funkciója, mérete
és jellemzői által meghatározott rendeltetésszerű használatának. Szükség esetén
az Európai Bizottság ajánlásokat tehet bizonyos típusú játékokon feltüntetendő
egyedi figyelmeztetések megfogalmazására vonatkozóan.
Nyomonkövethetőség
A 2009-es játékbiztonsági irányelv szerint: Minden gyártó köteles gondoskodni
arról, hogy az általa gyártott játék azonosítható legyen. Ez történhet típus-,
tétel-, sorozat- vagy modellszám, illetve más olyan elem használatával, amely
lehetővé teszi a játék azonosítását.
A játékon fel kell továbbá tüntetni a gyártó nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét
vagy bejegyzett védjegyét, illetve a gyártó kapcsolattartási címét. Amennyiben
a játék mérete vagy jellege nem teszi lehetővé az azonosító elem és a gyártóra
vonatkozó információk feltüntetését, úgy a gyártó köteles ezeket az adatokat a játék
csomagolásán vagy a játék
kísérő dokumentációján elhelyezni. Fontos megjegyezni, hogy a gyártó egyetlen kapcsolattartási címének postai címnek
vagy postafiók címnek kell lennie (a webhely nem minősül kapcsolattartási címnek).
Amennyiben a játékot importőr hozza forgalomba, úgy az importőrnek fel kell tüntetnie
a játékon, vagy ha ez nem lehetséges, a játék csomagolásán vagy a játék kísérő
dokumentációján a nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét,
illetve központi kapcsolattartási címét.
A gyártók választási lehetőségei
A gyártók maguk választhatják meg, hogy milyen azonosító elemet tüntetnek fel
a játékon mindaddig, amíg a nyomonkövethetőség biztosított.
Megfelelőségi nyilatkozat
A játék forgalomba hozatalához a gyártónak EK-megfelelőségi nyilatkozatot kell
kiállítania, amellyel igazolja, hogy a játék megfelel a 2009-es játékbiztonsági
irányelv alapvető követelményeinek, és felelősséget is vállal ezért. A gyártó
vagy meghatalmazott képviselője az EU-ban a megfelelőségi nyilatkozatot a játék
forgalomba hozatalát követő tíz (10) évig köteles megőrizni. A nyilatkozatot le
kell fordítani azon tagállam által kívánt nyelvekre, amelynek piacán a játékot
kereskedelmi forgalomba hozzák vagy forgalmazzák. A nyilatkozatban ki kell jelenteni,
hogy a 2009-es játékbiztonsági irányelv biztonsági követelményeinek teljesülését
igazolták, és legalább a következőket kell tartalmaznia (a megszövegezést illetően
lásd a 2009-es irányelv III. mellékletét):
• a játék (egyedi) azonosítója,
• a gyártó vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe,
• a következő mondat: „Ezt a megfelelőségi nyilatkozatot a gyártó kizárólagos
felelőssége mellett adják ki”,
• a nyilatkozat tárgya (színes képpel),
• az alkalmazott harmonizált szabványokra való hivatkozás vagy az azokra az előírásokra
való hivatkozás, amelyekkel kapcsolatban megfelelőségi nyilatkozatot tettek,
• (adott esetben) a következő mondat: „a (név, szám) … bejelentett szervezet
elvégezte a … (a beavatkozás ismertetése) …, és a következő bizonyítványt adta
ki”,
• további információk, mint a kiállítás helye és ideje, a gyártó aláírása, az
aláíró neve, beosztása.
Megjegyzendő, hogy a gyártó által kiállított EK-megfelelőségi nyilatkozat egy
példányát az importőrök is kötelesek megőrizni a játék forgalomba hozatalát követően
tíz (10) évig. A nyilatkozatban több játékot is meg lehet jelölni, feltéve, hogy
a fenti követelmények teljesülnek, az EK-megfelelőségi nyilatkozatot azonban folyamatosan
frissíteni kell, az esetleges változásokat figyelembe véve.
