"A vásárlók tudatosságát manapság az is jelzi, hogy körülbelül évi százezer panasz
fut be a szavatossággal, a jótállással, vagy éppen a megtévesztő reklámokkal kapcsolatban"
– árulta el megkeresésünkre Fülöp Zsuzsanna, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság
(NFH) szóvivője. Mint mondja, ezek jó részét már az ügyfélszolgálaton megoldják,
ám körülbelül húszezer ügyből feljelentés is lesz. Fontos hangsúlyozni, hogy a
fogyasztóvédők nem kötelezhetik, vagy büntethetik az adott céget, ám a pórul járt
vásárlóknak akár személyesen, de telefonon, illetve e-mailben is tudnak tanácsot
adni. Még mindig elég gyakori a zavar – például – a szavatosság és jótállás fogalma
körül, sok a félreértés, és az ebből fakadó bosszúság.
A szavatosság azt jelenti, hogy az eladó a termék hibájáért felelősséggel tartozik,
s ha ez a hiba a vásárlás pillanatában is megvolt, ki kell cserélnie a működésképtelen
árut. Ehhez képest a jótállás – amit inkább garancia néven ismerünk – azt takarja,
hogy az eladó a jótállás időtartama alatt köteles az árut megjavítani, s ha ez
nem lehetséges, másikat kell adni helyette. Ha javításról van szó, elvileg 15 napon belül vissza kell kapnunk a már működő terméket. Tehát, ha a szerviz
alkatrészhiányt, vagy más efféle kifogást emleget, mikor arról kérdezősködünk,
miért is van nála már hetek, sőt néha hónapok óta a mosógépünk, vagy a hűtönk,
az lehet a legjobb taktika ilyenkor, ha írunk egy levelet az adott cégnek. Ebben
adjunk egy rövid határidőt arra, hogy visszaadják a megjavított terméket, és említsük
meg, hogy ha ez nem lehetséges, cserét kérünk. Mivel ilyenkor írásos nyoma van
– tehát bizonyítható – a vevő jó ideje tartó, ám véges türelme, a tapasztalatok
szerint a levél után általában gyorsan elkészülnek a javítandó termékek – ad gyakorlati
tanácsot vásárlói jogaink érvényesítésére a szóvivő.
Fülöp Zsuzsa ugyanakkor felhívja a figyelmet egy olyan tévhitre is, ami még mindig
élénken él a köztudatban. Volt egy régi szabályozás, ami szerint a vásárlástól
számított nyolc napon belül – a fogyasztó kívánságára – a kereskedő mindenféle
minőségi kifogás nélkül is köteles volt kicserélni az árut, persze csak akkor,
ha azt még nem használták. S bár tizenhárom éve már nem élhetünk ezzel a lehetőséggel,
a vásárlók egy része a mai napig próbálkozik a „nem tetszik, másikat szeretnék”
típusú cserével. Persze nagyon sok múlik az adott üzlet hozzáállásán is. Jó példa
erre az a meglehetősen furcsa történet, amikor egy nagy értékű plazmatévé vásárlása
után a vevő csak otthon vette észre, hogy a dobozban nincs semmi. Kiderült, hogy
több ilyen hibás csomagolás is van még az üzletben, így – annak ellenére, hogy
a vevőnek kötelessége még a vásárlás helyén ellenőrizni, valóban azt a terméket
rejti-e a doboz, amit megvett – a kereskedő minden vita nélkül átadta a készüléket.
Azért sok szempontból jóval gondosabbak lettünk az elmúlt években. Körültekintőbben
vásárolunk, tájékozódunk a különféle termékekről, és azt is pontosan tudja a vásárlók
nagy része, hogy ha a csomagoláson kétféle ár van, akkor az alacsonyabbik a fizetendő.
A kérdésre, hogy milyen jellegű panaszból van mostanában kevesebb, Fülöp azt mondja,
a megtévesztő reklámokkal kapcsolatos kifogások száma csökkent némileg. Ma már
ritkábban találkoznak azzal a reklamációval, mikor a meghirdetett, kedvezményes
áru már az akció kezdetekor sem volt kapható a boltban. S az is a jó irányt jelzi,
hogy március elején elindult a fogyasztóvédelmi hatóság új szolgáltatása, ami
a szabályosan működő vállalkozásokat jelzi. A pozitív listán – ami az nfh.hu-n
megnézhető – azok a cégek szerepelnek, amelyek három országos vizsgálaton is hiba
nélkül átmentek, illetve a megelőző egy évben nem alkalmaztak velük szemben szankciót,
és megalapozott panasz sem volt ellenük.
forrás: http://hvg.hu/egeszseg/20110316_teve_ures_doboz_fogyasztovedelem
