A Ptk. 305/A. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezések tartalmazzák a szavatossági felelősség alóli mentesülés eseteit, miszerint a mentesülésre három esetben kerülhet sor:

• ha a hibát a jogosult a szerződéskötés időpontjában ismerte;

• ha a hibát a jogosultnak a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett;

• ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, és a kötelezett az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette.

Gyakori, amikor a jogosult - noha ismerte a hibát a megállapodás időpontjában - azt már nem ismerte fel, hogy az milyen jelentőséggel bír. Ilyenkor a kötelezett felelőssége fennáll, hiszen nem állapítható meg, hogy a jogosult a hibát valósan ismerte az ügylet megkötésekor.

Fentiek alapján tehát a kellékszavatossági felelősség alóli mentesülést biztosít az eladó fél számára, ha a vevő annak ellenére szerződést kötött (megvette a terméket), hogy ismerte a hibát (tudta, hogy fennáll), vagy azt ismernie kellett (mert megfelelően tájékoztatták, vagy mert pl. vitathatatlanul látszódott a terméken annak sérülése). Az eladónak azonban csakis a vevő által ismert hiba vonatkozásában nincs kellékszavatossági felelőssége – és csak az ilyen jellegű hibákra mondják jogszerűen az eladók, hogy ezekre nincs szavatosság (és nem lehet emiatt a terméket pl. kicseréltetni).

Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyagra vezethető vissza, és az anyag alkalmatlanságára az eladó figyelmeztette a jogosultat - Pl. a szabó megmondta, hogy a hozott szövet edzőruhának nem alkalmas, de a vevő mégis ehhez ragaszkodott.

A kereskedők gyakran megkísérlik a hibás teljesítésért való felelősséget jogellenesen kizárni azzal a hivatkozással, hogy az akciós vagy leértékelt árura - mint egészre - nem jár szavatosság, illetőleg garancia. A vonatkozó jogi előírások alapján azonban leértékelt (akciós) termékkel kapcsolatban is van helye minőségi kifogásnak a termék azon részére vonatkozóan, amely nem volt hibás, vagy hibás volt, de erről a fogyasztó nem tud(hat)ott.

Az eladó minden esetben (így a termék árának leértékelése esetében is) az előzőekben kifejtettekkel összhangban csak a következő feltételek együttes fennállása esetében zárhatja ki jogszerűen a hibás teljesítés miatti felelősségét:

• csakis azért a hibáért zárható ki a felelősség, amelyről a szerződéskötést megelőzően (pl. az áru mellé kihelyezett tájékoztató táblán) tájékoztatták a vevőt, és

• oly módon történt a tájékoztatás, hogy a vevő valóban képessé vált megismerni a hibát (vagyis a tájékoztatás megfelelő volt). Sokszor előfordul, hogy a jogosult - noha ismerte a hibát a megállapodás időpontjában - azt már nem ismerte fel, hogy az milyen jelentőséggel bír.

Amennyiben a forgalmazó nem jelölte meg a leértékelés okául szolgáló hibát, és nem adott arról tájékoztatást, akkor – lévén őt terheli a bizonyítás terhe (miszerint igenis tájékoztatta a vevőt) - a fogyasztó az egész termékre élhet a hibás teljesítés miatti jogaival, és az ezzel ellentétes tájékoztatás/magatartás jogellenes.

Amennyiben utóbb a vevő a tájékoztatás körén kívül eső hiba miatt viszi vissza a terméket a boltba, úgy kifogását intézni kell, és jogszerűtlen elutasítani az igényét arra hivatkozással, hogy „leértékelt árura nincs szavatosság”. Példa: ha a mázsérülés miatt leértékelt agyagcserepet annak szétmállása miatt viszi vissza a vevő, úgy kifogását intézni kell, és a szétmállás miatt – amely olyan hiba, ami a rendeltetésszerű használatot kizárja - megilletik őt a szavatossági jogok. 

Amennyiben a fogyasztó a 151/2003. Korm. rendelet hatálya alá tartozó új, tartós használatra rendelt terméket vásárol, a termék valamely hibája miatt leértékelt áron, úgy szintén irányadóak a fentiekben részletezettek. Nevezetesen: az egyéb (később, a rendeltetésszerű használat ellenére fellépő) hiba/ák miatt igenis élhet a jótállásra és/vagy szavatosságra alapítottan minőségi kifogással a fogyasztó.

A „Leértékelt árura nincs garancia!” kikötés, illetve kijelentés csakis akkor jogellenes, ha a fent hivatkozott kormányrendelet hatálya alá tartozó (új) termékre, mint egészre állítja a forgalmazó. Természetesen nincsen akadálya annak, hogy a kereskedő kizárja felelősségét a termék esztétikai hibája miatt, de amennyiben az ilyen esztétikai sérülés miatt akciósan (leértékelve) vásárolt új számítógép valamelyik részegysége a rendeltetésszerű használat során tönkremegy, úgy a fogyasztó emiatti minőségi kifogását igenis alapozhatja a Kormányrendeletben számára biztosított kötelező jótállásra, függetlenül attól, hogy az esztétikai sérülés miatt leértékelt áron vásárolta a gépet.

Szükséges kiemelni, hogy az előzőekben bemutatott esetkörök adott esetben megtévesztő tájékoztatásnak, azaz tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak is minősülhetnek.