Az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállás esetében alkalmazandó rendelkezéseket a 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet határozza meg.

A rendelet értelmében, amennyiben a fogyasztó a javítás iránti igényével a szolgáltatást nyújtó vállalkozóhoz fordul, és a teljesített szolgáltatás díja a húszezer forintot meghaladja, úgy a vállalkozó köteles hat hónapos jótállást vállalni a (a Kormányrendelet mellékletében szereplő) fogyasztó által megrendelt, alábbiakban felsorolt javító-karbantartó szolgáltatások esetében:

1)      Lakás karbantartási- és javítási szolgáltatások.

2)      Háztartási gépek és készülékek javítása.

3)      Barkács és kerti szerszámok javítása.

4)      Személygépkocsik, motorkerékpárok karbantartása és javítása.

5)      Audiovizuális, foto-optikai és információfeldolgozási berendezések javítása.

6)      Gyógyászati segédeszközök javítása.

7)      Telefon- és telefax berendezések javítása.

8)      Hangszerek javítása.

9)      Órák javítása.

A jótállás határideje az elvégzett szolgáltatás után a dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére való átadásával, vagy – ha az üzembe helyezést a vállalkozó végzi – az üzembe helyezés napjával kezdődik.

A.      A vállalkozó köteles a fogyasztónak a szolgáltatás díjának átvételekor, de legkésőbb a dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére történő átadásakor – külön kérés nélkül – jótállási jegyet átadni.

A közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven megfogalmazott jótállási jegyen a következőket szükséges feltüntetni:

a)      a vállalkozó neve és címe;

b)      az elvégzett munka, a felhasznált alkatrészek, anyagok;

c)      a szolgáltatás díja;

d)      a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogok, azok érvényesíthetőségének feltételei és határideje;

e)      a dolog fogyasztó részére történő visszaadásának időpontja, továbbá személygépkocsi és motorkerékpár esetében a kilométeróra állása.

Továbbá utalnia szükséges arra is, hogy a jótállás a fogyasztó törvényből eredő jogait nem érinti.

A fogyasztó jótállási igényét a jótállási jeggyel érvényesítheti. Fontos kiemelni, hogy annak szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történő átadásának elmaradása nem befolyásolja a vállalkozónak a szolgáltatásra vonatkozó kötelező jótállási felelősségét. A vállalkozó ugyanis abban az esetben is köteles a jótállásra, ha hiányos tartalommal állít ki jótállási jegyet, valamint, ha elmulasztja annak kiállítását, illetőleg átadását.

B.     A Kormányrendelet értelmében a jótállási jegy kiállítása mellett a vállalkozó köteles a fogyasztó jótállási igényéről jegyzőkönyvet felvenni, amelyben rögzítésre kerülnek az alábbiak:

a)      a fogyasztó neve, címe;

b)      a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igény;

c)      az elvégzett javító-karbantartó szolgáltatás megnevezése, díja;

d)      a dolog átadása vagy az üzembe helyezés időpontja;

e)      a hiba bejelentésének időpontja;

f)        a hiba leírása;

g)      a kifogás rendezésének módja.

A ,,kifogás rendezésének módja’’ elnevezésű rovat jegyzőkönyvben történő rögzítése kiemelten fontos, ugyanis a vállalkozó ezen címszó alatt rögzíti, hogy milyen módon orvosolja a fogyasztó jótállás iránti igényét. A gyakorlatban előfordulhat ugyanis, hogy a vállalkozó a fogyasztó igényétől eltérően kíván eleget tenni jótállási kötelezettségének, ebben az esetben azonban ennek indokolását a jegyzőkönyvben meg kell adnia.

A fenti tartalommal felvett jegyzőkönyv másolatát a fogyasztónak át kell adni.

Amennyiben a vállalkozó a fogyasztói igény teljesíthetőségéről, annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról a fogyasztót legkésőbb három munkanapon belül köteles értesíteni.

A vállalkozónak a kijavítás vagy a munka újbóli elvégzésének határidejét úgy kell megállapítania, hogy a jogosult igényének jelentős kényelmetlenség okozása nélkül tudjon eleget tenni. A fogyasztót a vállalt határidőről a bejelentéskor vagy legkésőbb három munkanapon belül köteles tájékoztatnia.

C.     Javításra a dolgot a vállalkozó elismervény ellenében köteles átvenni, melyen feltünteti:

a)      a fogyasztó nevét és címét;

b)      a dolog azonosításához szükséges adatokat;

c)      a dolog átvételének idejét;

d)      és azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított dolgot átveheti.

Amennyiben a fogyasztó olyan dolog folytán jelentkezik a javítás iránti igényével, amely esetén a kijavítandó dolog elszállítása vagy visszaszállítása szükséges, erről – a melléklet 4. pontjában felsorolt járművek, továbbá a 10 kg-nál kisebb tömegű és tömegközlekedési járművön szállítható dolgok kivételével – a vállalkozó köteles gondoskodni. Ha a vállalkozó az el-, illetve a visszaszállításra vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, azt a vállalkozó költségére a fogyasztó is elvégezheti vagy elvégeztetheti.

Összefoglalva a fentiekben leírtakat, fontos ismételten leszögezni, hogy a vállalkozó kötelező jótállási kötelezettsége csakis (a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § d)pontja által definiált) fogyasztó által megrendelt, – a Kormányrendelet mellékletében szereplő – javító-karbantartó szolgáltatásokra terjed ki, de csakis akkor, amennyiben a szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és az anyagköltséget is magában foglaló díja a húszezer forintot meghaladja. Ebből adódóan, tehát amíg egy termékre jótállás, vagy szavatosság vonatkozik, addig az azok meglétére vonatkozó előírásokat szükséges alkalmazni. Attól kezdve, hogy a hibás dolog esetében mind a jótállási, mind a szavatossági idő eltelt, úgy a szolgáltatást nyújtó vállalkozót terheli a hat hónapig terjedő jótállási kötelezettség. Amennyiben a vállalkozó és a fogyasztó között a jótállási igény érvényesítése kapcsán szerződéses jogvita keletkezik, az igény érvényesítésére Békéltető Testület, illetőleg bíróság előtt van mód.