A Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség (FÉBÉSZ) tisztességtelen általános szerződési feltételek miatt indított pert a Magyar Telekom ellen. A Magyar Telekom Nyrt. üzletszabályzatának „Az üzletszabályzat alapfogalmai” cím alatt az előfizető és számlafizető fogalmak meghatározásánál olyan kikötések szerepelnek, melyek a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit egyoldalúan, indokolatlanul a Magyar Telekommal szerződő fél hátrányára állapítja meg. A kikötések alapján „természetes személy előfizető továbbá számlafizető meghatalmazottjaként kizárólag ügyvéd járhat el, vagy olyan természetes személy, akinek meghatalmazását közjegyző hitelesítette, vagy ügyvéd készítette, és ellenjegyezte.”     >>>

A Legfelsőbb Bíróság a közelmúltban hozott Kfv.II.37.533/2010/5. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta, ezzel megerősítve, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság által az ellenőrzött gazdasági társaság részére kiszabott fogyasztóvédelmi bírság jogszerűen került megállapításra. Kifogásolt volt az akciós árak feltüntetése, a hitelesített mérleg hiánya, ill. az egységár feltüntetésének hiánya.

A perbeli esetben a megyei fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzést végzett a felperes által üzemeltetett áruházban. Az ellenőrzés megállapításai alapján a többirányú jogsértésre tekintettel a felperes terhére 18.000.000 forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a megyei felügyelőség.

Az elsőfokú bíróság szerint bizonyítottak voltak a fogyasztóvédelmi hatóság által megállapított jogsértések a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 8.§-a szerinti tájékoztatás, valamint a 14.§-a szerinti árfeltüntetés körében. Szintén jogszerűnek minősítette a megyei fogyasztóvédelmi hatóság álláspontját a kifogásolt mennyiségi kedvezménnyel történő értékesítés körében, mivel nem elegendő a kedvezménnyel érintett mennyiség és százalékos kedvezmény feltüntetése, hanem szükséges annak rögzítése is, hogy az adott kedvezményes mennyiség megvásárlása esetén az egységár hogyan alakul. Az elsőfokú bíróság megállapította azt is, hogy az ellenőrzés időpontjában a felperes egyetlen hitelesített mérőeszközzel sem rendelkezett az üzletében, ez a körülmény jogsértő függetlenül attól, hogy utóbb a mérőeszközt az arra jogosult hatóság hitelesnek minősítette.   >>>

A Legfelsőbb Bíróság a közelmúltban hozott Kfv.II.37.801/2010/8. számú ítéletében a Fővárosi Bíróság 24.K.32.438/2009/11. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, a felperes keresetét elutasította, ezzel helyt adott a fogyasztóvédelmi hatóság felülvizsgálati kérelmében foglaltaknak, azaz a fogyasztóvédelmi hatóság által ellenőrzött egyéni vállalkozó részére kiszabott fogyasztóvédelmi bírság jogszerűen került megállapításra, illetve a forgalmazó részére történő kötelezés elrendelésére is megalapozottan került sor.

A perbeli esetben az elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóság határozatában a felperest 200.000,- forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta, és megtiltotta a „COCKATOO” TR-149 modellszámú gyermekcsizma forgalmazását, egyidejűleg elrendelte a termék forgalomból való kivonását és visszahívását, mivel bevizsgálása során megállapítást nyert, hogy a lábbeli nem biztonságos.     >>>

A Legfelsőbb Bíróság a közelmúltban hozott Kfv.VI.37.621/2010/5. számú ítéletében a Békés Megyei Bíróság 6.K.23.004/2010/7. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartotta, ezzel megerősítette, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság által ellenőrzött egyéni vállalkozó részére kiszabott fogyasztóvédelmi bírság jogszerűen került megállapításra, illetve a részére történő kötelezés elrendelésére is megalapozottan került sor. 

A perbeli esetben az elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóság határozatában a felperest 400.000,- forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta, továbbá kötelezte az eladásra kínált termékek valódi jellegére utaló tájékoztatás nyújtására, bizonyos termékek címkével és információval való ellátására, mivel az üzletben árusításra kínált lábbelik, táskák és övek a kihelyezett tájékoztatók szerint bőráruk voltak, azonban érzékszervi vizsgálat alapján azokról egyértelműen megállapítható volt, hogy nem bőrből készültek. A próbavásárlás során megvásárolt női papucscipőre vonatkozóan semmiféle tájékoztatás nem volt a terméken, sem annak dobozán, de a vásárlói tájékoztatón sem a termék alapanyagára vonatkozóan.    >>>