A bíróságok szervezetének átalakulása:
Az igazságszolgáltatást a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek, a járásbíróságok,
valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróságok végzik.
A járásbíróságok – melyek majd 2013. január 1-jével kezdik meg a működésüket – járnak el első
fokon. A változás itt csupán elnevezésbeli. A helyi (városi, kerületi) bíróságok
járásbíróság néven folytatják tevékenységüket, hatáskörük, szervezeti felépítésük
azonban nem változik.
A közigazgatási és munkaügyi bíróságok (szintén 2013. január 1-jétől) ugyancsak első fokon járnak el. Tevékenységük
a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti ügyekre, a munkaviszonyból
és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó ügyekre és a törvény által hatáskörükbe
utalt egyéb ügyekre terjed ki. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok szervezetileg,
igazgatásilag és szakmailag részben önállóak, de bizonyos területeken (bírák kinevezése,
vezetők kinevezése, a törvényszék elnökének igazgatási jogosítványai) a rendes
bíróságba tagozódnak. A regionális kollégium a törvényszék szervezeti keretein
kívül, az ítélőtábla illetékességi területén eljáró első és másodfokon ítélkező
közigazgatási és munkaügyi bírák speciális, szakmai bírói testületeként működik.
A törvényszék a törvényben meghatározott ügyekben első fokon jár el. Másodfokon elbírálja
a járásbíróságok, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróságok határozatai
ellen bejelentett fellebbezéseket.
Az ítélőtábla első fokú hatáskört nem gyakorol. Elbírálja – törvényben meghatározott ügyekben
– a járásbíróság és a törvényszék határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot,
továbbá eljár a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben. Az ítélőtábla nem rendelkezik
hatáskörrel a közigazgatási és munkaügyi bíróság határozata ellen előterjesztett
jogorvoslati kérelem tekintetében. Így az ítélőtáblán közigazgatási–munkaügyi
kollégium sem kerül felállításra. Az országban öt ítélőtábla működik: a fővárosi,
a pécsi, a debreceni, a győri, és a szegedi.
2012. január 1-jétől a legfőbb bírósági fórum a Kúria. A Kúriát az elnök vezeti (2012 januárjától dr. Darák Péter), akit a bírák közül
kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választ, a képviselők
kétharmadának szavazatával.
A Kúria elnökének feladatai egyrészt szakmai vezetői feladatok, (pl.: a jogalkalmazási
egység megteremtése) másrészt a Kúriának, mint szervezetnek a vezetéséből adódó
feladatok. (Ellenőrzi az eljárási határidők megtartását, gondoskodik az ügyviteli
és igazgatási szabályok megtartásáról, kinevezi a Kúria kollégiumvezetőit, kollégiumvezető-helyetteseit
és tanácselnökeit, irányítja és ellenőrzi a Kúria bírósági vezetőinek igazgatási
tevékenységét és elvégzi vezetői vizsgálatukat, gyakorolja a törvény által hatáskörébe
utalt munkáltatói jogokat, a költségvetési keretek között gondoskodik a Kúria
működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről).
A Kúrián ítélkező, jogegységi, önkormányzati, valamint elvi közzétételi tanácsok,
büntető, polgári, közigazgatási-munkaügyi kollégiumok, továbbá bírósági joggyakorlat-elemző
csoportok működnek. A Kúria elbírálja a törvényszék, továbbá az ítélőtábla határozata
ellen előterjesztett jogorvoslatot. Elbírálja a felülvizsgálati kérelmet. A bíróságokra
kötelező jogegységi határozatot hoz, joggyakorlat-elemzést folytat a jogerősen
befejezett ügyekben, ennek keretében feltárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési
gyakorlatát. Elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tesz közzé.
Dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről.
Dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának
megállapításáról, és eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben.
A Törvényszékek elérhetőségeit megtalálja ebben a cikkünkben.
forrás: www.jogiforum.hu .
