Ha a fogyasztói reklamációval egyáltalán nem foglalkozik a kereskedő, az a fogyasztóvédelmi hatóság által szankcionálható jogsértés. Ha tehát a jegyzőkönyv felvételére sem került sor, akkor azt érdemes jelezni a területileg illetékes felügyelőség felé.

Ha arról szól a vita, hogy a meghibásodás rendeltetésszerű vagy rendeltetésellenes használat eredményeképpen keletkezett-e, az illetékes békéltető testületnél indokolt elkezdeni a vitarendezést. Az eljárás részletei pedig a Jogi kalauz rovatban találhatók meg.

Nem. Akciós termékeknél is ugyanolyan jogok illetik meg a vásárlót, mintha teljes áron vette volna meg. Egy kivétel van: ha az áru azért olcsóbb, mert valamilyen hibája van. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a reklamáció lehetősége csak azzal a hibával kapcsolatban korlátozott, amelyről a fogyasztó tájékoztatást kapott. Ha erről nem tudott, vagy más jellegű hiba jelentkezik, természetesen az általános szavatossági szabályok irányadók.

Nem. A bizonyítás szabad, ezért a fogyasztóvédelmi hatóság szakvéleménye egyenértékű bármilyen más szakvéleménnyel. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a jogviták során — legyen az békéltető testületi vagy bírósági eljárás, a hatósági vélemény tartalma hasznos és fontos eszköz lehet, azzal ellentétes döntés igen ritkán születik.

A Ptk. szerint a fogyasztó elsősorban — választása szerint — a termék kijavítását vagy kicserélését kérheti, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a forgalmazónak a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne.

Ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a forgalmazó a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud megfelelő határidőn belül, jelentős kényelmetlenség okozása nélkül eleget tenni — választása szerint — megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

Nem. A Ptk. a csereigényt a kijavítással egy sorban teszi lehetővé, azaz a cserének nem feltétele a termék javíthatatlansága. A kereskedő csak akkor tagadhatja meg a cserét, ha annak teljesítése nem lehetséges, vagy ha a csere a javításhoz képest aránytalan többletköltséget jelent.

Mindenekelőtt a kereskedőhöz javasolt fordulni, aki a kifogás előterjesztéséről jegyzőkönyvet köteles felvenni. A jegyzőkönyv tartalmát a 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet tartalmazza, amely szerint annak tartalmaznia kell:

• a fogyasztó nevét és címét,

• a hibás termék megnevezését és vételárát,

• a vásárlás időpontját,

• a hiba bejelentésének időpontját,

• a hiba leírását,

• a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,

• a kifogás rendezésének módját, és amennyiben a kifogást a fogyasztó igényétől eltérően rendezi, ennek indokát is.

A jegyzőkönyv felvételéhez — különösen ha úgy látjuk, ügyünk intézése nem lesz egyszerű — mindenképpen ragaszkodjunk, ha ezt a kereskedő nem teszi meg, közvetlenül forduljunk a területileg illetékes regionális fogyasztóvédelmi felügyelőség legközelebbi kirendeltségéhez.