A FEOSZ-hoz fordult tájékoztatásért az az fogyasztó, aki – miután
járatát törölték – kénytelen volt egy másik város repülőterére utazni, ahonnan
végül 20 órás késéssel sikerült hazaérnie Magyarországra.
A helyszínen nem kapott sem tájékoztatást, sem segítségnyújtást
a vonatkozó előírások ellenére. Mindent itthon tartózkodó családján keresztül
kellett intéznie, majd amikor már hazaérve kérte költségei megtérítését –
egyébiránt a cég emelt díjas telefonszámán –, a vállalkozás
közölte: az étkezésért és a szállásért fizet, de a másik repülőtérre való
utazásért nem, mivel oda bérelt autóval utazott a fogyasztó. Álláspontja
szerint ugyanis az EK rendelet alapján összehasonlítható feltételek és
útvonalak esetében van lehetőség csak a térítésre, de a fapados légitársaság és
az autó nem összehasonlítható.
Egy másik ügyben előbb a fagyban, majd a repülőn várakoztak
órákat az utasok a késő esti órákban, mire közölte a repülő pilótája: nem
tudnak már aznap elindulni Budapestre. Ennek ellenére szállást, frissítőket nem
kaptak a légitársaságtól, de még csak arra vonatkozó tájékoztatást sem, hogy
mikor indul az új gép. Végül másnap este került erre sor, addig maguknak
kellett elintézniük mindent, és a reptéren történő éjszakázás sem volt
éppenséggel kellemes élmény. A légitársaság utólag ugyan az ellátás költségeit
kifizette, de az EK rendelet és a vonatkozó Európai Bírósági ítélet alapján
egyértelműen járó kártalanítási összeget már nem.
Pedig egyik ügyben sem lett volna kérdéses a jogi helyzet: a korábban már
többször említett, visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy
hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös
szabályainak megállapításáról és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2004. február 11‑i 261/2004/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet értelmében a járatok törlése esetén különböző mértékű
kártalanítás illeti meg az utasokat.
Az egyes légi fuvarozók, illetve a jogalkalmazók ezen kártalanítási
kötelezettséget korábban nem ismerték el a járatok késése esetére – és mint
fenti példánkból látszik, némelyek még most sem. Pedig az Európai Bíróság már
2009. november 19-én ítéletet hozott a kérdésben, és rámutatott arra, hogy a
jogszabályban meghatározott késésre is ugyanazon kártalanítási kötelezettségek
vonatkoznak, mint törlésre.
A bírósági ítélet szerint a késéssel érintett
járatok utasait a törölt járatok utasaihoz hasonlóknak lehet tekinteni a
kártalanítás iránti jog alkalmazása szempontjából, és hivatkozhatnak
kártalanítás iránti jogra, amennyiben a késéssel érintett légi járat
következtében háromórás vagy azt meghaladó időveszteséget szenvednek,
vagyis ha végső célállomásukat a légi fuvarozó által eredetileg tervezetthez
képest három vagy több órával később érik el.
Mindez azt jelenti, hogy mind járattörlés, mind legalább három órás
járatkésés esetén ugyanazon jogok illetik meg az utasokat, amelyek a
következőek: az EK rendelet alapján, ha járatunkat törlik, vagy beszállásunkat
visszautasítják, kártalanításra és a jegy árának visszatérítésére, vagy más
járatra való átfoglalásra van jogunk.
A légitársaságnak mindezeken felül gondoskodnia kell ellátásunkról:
díjmentesen biztosítania kell két telefonhívást, telex vagy faxüzenetet, e-mail
küldés lehetőségét, étkezést, frissítőket, valamint szállást, ha egy vagy több
éjszakát kell ott tartózkodnia az utasnak, és ennek megfelelően a szállítást a
reptér és a szállás között.
Kártalanítás címén – a repülőút távolságától
függően – 250-től 600 euróig terjedő kártérítést kaphatunk – mint
láthattuk, mind járattörlés, mind legalább három órás késés esetén, míg ha
legalább öt órát késik a gépünk, és ezért nem kívánunk elutazni, kérhetjük a
jegy árának visszatérítését.
Amennyiben mindennek ellenére nem hajlandó az
adott légitársaság kötelezettségei teljesítésére, javasoljuk, hogy a fogyasztók
külföldi (EU tagállambeli, izlandi és norvég) légitársaságokkal kapcsolatos panasz
esetén forduljanak az Európai Fogyasztói
Központ Magyarországi Szervezetéhez, mely az NFH szervezeti keretein belül működik.
A központ ingyenes segítséget nyújt a fogyasztók részére külföldi
vállalkozással szembeni határon átnyúló fogyasztói panaszaik és
jogvitáik rendezésében, valamint tájékoztatást adunk
fogyasztóvédelmi kérdésekben. További információk: www.magyarefk.hu oldalon.
Magyar illetőségű légitársaság esetén pedig a békéltető testületek segítenek
a jogvita bíróságon kívüli rendezésében.
forrás: FEOSZ Sajtóközlemény