1. A gépeket szabályozza az irányelv
Az EP először egy 1998-as Parlamenti és Tanácsi irányelvben [1], vagyis a „tagállamok gépekre vonatkozó jogszabályainak közelítéséről” szóló,
elvben rendelkezik a szoláriumok kezeléséről, amit aztán 2006-ban egy új irányelvvel módosított [2]. Ezekben a szoláriumok egyes típusaira vonatkozó biztonsági követelményekről
és a megfeleltetés tanúsításáról rendelkeznek.
2004-ben az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok
közelítéséről, és az addig hatályos, 89/336/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről is
döntött az EP.
2. Szabályozatlan UV sugárzás
Bár az Egészségügyi Világszervezet már 2003-ban felhívta rá a figyelmet, hogy
Nagy-Britanniában az előző évben 54-en haltak meg a túlzásba vitt szoláriumozással
összefüggő rákban, az EU ekkor még nem mozdult igazán az ügyben. A nemzetközi
szakértők azonban egyre több tanulmányt publikáltak arról, hogy a szolárium és
általában véve az ultraviola sugárzás a rákkockázat legmagasabb kategóriájába
tartoznak, az UV sugárzás hatása sok elemző szerint olyan halálos, mint az arzén vagy a mustárgáz [3].
A European Sunlight Association elnevezésű brüsszeli székhelyű lobbiszervezet
ennek ellenére még 2006-ban is úgy nyilatkozott: nincs tudományos bizonyítéka
annak, hogy a szoláriumozás melanomát, azaz bőrrákot okozna.
A szoláriumok elleni harcban ma már zászlóvivőnek számító Bizottság 2004-ben
kezdett vizsgálódni, mikor észrevette, hogy a mesterséges barnító berendezésekre
vonatkozó biztonsági követelményekben nincs rögzítve, mekkora a maximálisan megengedhető,
legnagyobb UV sugárzás mértéke. A Bizottság véleményében [4] megállapította, hogy a szabvány hiányos, a tagállamokat pedig felszólította:
piacfelügyeletüknél ezt vegyék figyelembe.
2006-ban aztán a testület munkához látott és hadat üzent a szoláriumoknak [5], miután napvilágra kerültek egy közös, európai piacfelügyeleti akció eredményei. Az
akcióban vizsgált tíz tagállamban a szoláriumok több mint 20 százaléka nem felelt
meg a villamossági termékek általános jelölési előírásainak; 52 százalékukon nem
tüntették fel, hogy az UV sugárzás veszélyes és sérülést, rákot okozhat; 83 százalékban
pedig a sugárzás értéke nagyobb volt a megengedettnél.
A magyarországi helyzet a jelentés szerint még ennél is rosszabb volt: 96 és
fél százalékban nem feletünk meg az előírásoknak, a véletlenszerűen kiválasztott,
29 ellenőrzött szoláriumból pedig csak egy felelt meg a sugárzási határértéknek.
A Bizottság szóvivője a sokkoló adatokra viccesen csak annyit mondott: a használó
így sok esetben olyan termékre bízza magát, ami lényegében roston süti őt.
Mivel a Bizottságnak egészségügyi kérdésekben nincs jogi hatásköre, így csak a
fogyasztóvédelmi szervek és a fogyasztók tájékoztatásával, illetve az elektronikai
eszközökről szóló irányelv módosításával tudta cselekvésre késztetni a tagállamokat
az ügyben.
3. Eljött a szigorú szabályozás ideje
2009-ben aztán valóban eljött a szabályozás ideje. A Parlament öt képviselője
gyors egymásutánban intézte írásbeli kérdéseit a Bizottsághoz szolárium-ügyben.
A néppárti, szocialista-demokrata és konzervatív képviselők mindannyian a szoláriumok
káros hatásairól és szabályozásáról kértek tájékoztatást a Bizottságtól, ezzel
is gyorsabb munkára sarkallva a testületet .
Az orvosok által végzett vizsgálatok hatására (melyek feltárták, hogy a mesterséges
napfürdő fokozza a bőrrák kialakulásának kockázatát), szigorú szabályozást készítettek
elő..
4. Javuló arányok
Az EU azonban még mindig nem teljesen elégedett. 2010-ben újabb európai ellenőrzést tartottak [6], mely után az Európai Bizottság több uniós ország, így hazánk számára is hivatalos
figyelmeztetést fogalmazott meg.
Az 500 vizsgált szoláriumban - köztük a magyar gépeknél - ugyanis nem megfelelő
módon figyelmeztették a vendégeket a sugárzás káros hatásaira, a berendezések
14 százalékában pedig még mindig veszélyesen magas volt az UV-sugárzás.
A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium akkor azt mondta [7]: az Európai Bizottság elkötelezett a kialakult helyzet megoldása mellett, ezért
további ellenőrzések jönnek, melyek finanszírozását a Bizottság segíti. A közös
akcióról készülő zárójelentés 2011 végére lesz meg, de a tervek közt szerepel,
hogy 2010 és 2012 között biztonságosabbá tegyék a szoláriumok berendezéseit és
egy egységes, uniós működési szabályzatot dolgozzanak ki a szalonok részére.
5. Utolsókból lesznek az elsők
2011-ben már látszódtak a szigorítás és az ellenőrzések eredményei: Magyarországon
nőtt ugyanis legjobban az egészséges, európai szabványnak megfelelő szoláriumok aránya [8] az Európai Unióban.
Jelenleg a magyar szoláriumok több mint fele - 54 százaléka - megfelel a sugárzás
erősségére vonatkozó uniós szabálynak, amely ezt az értéket 0,3 watt/négyzetméterben
maximalizálja, a 2010-2011-es ellenőrzések eredményei szerint pedig négyszeresére
nőtt a tudatos szoláriumozók száma.
"Az elmúlt másfél év alatt Magyarországnak szoláriumbiztonság tekintetében az
unió ranglistáján az utolsó előtti helyről sikerült feltornáznia magát, ami a
szoláriumkultúra megreformálásának köszönhető" - mondta el Kovács Zoltán, a Magyar
Szoláriumüzemeltetők Egyesületének elnöke.
forrás: http://index.hu/ .
