Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

Gyakran előfordul, hogy a megvásárolt termék a rendeltetésszerű használat ellenére meghibásodik, szétesik vagy nem úgy működik, mint ahogyan az elvárható lenne. Éppen ezért érdemes tisztában lennünk a minket megillető jogosultságokkal.

 

A (kellék)szavatosság az eladó hibás teljesítésért való felelősségét jelenti. Hibás a teljesítés, ha a termék – a teljesítés időpontjában – nem felel meg a jogszabályban, vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A teljesítés időpontja a termék fogyasztó részére történő átadása, amelyre rendszerint a vásárlás alkalmával kerül sor. Amennyiben az üzletben csupán megrendeljük a terméket a teljesítés időpontja a kiszállítás napjával esik egybe.

 

Nem áll fenn hibás teljesítés, ha a termék hibái ismertek, vagy azok számunkra felismerhetőek voltak.

 

Hibás teljesítésről kizárólag visszterhes szerződés esetében merülhet fel, ezért nem vonatkozik a szavatosság az ajándékba kapott termékre.

 

Hibás teljesítésnek minősül a szakszerűtlen összeszerelés is, ha a szerelésre a szerződés alapján kerül sor, és azt az eladó, vagy annak képviselője végzi el. Ha az összeszerelést magunk végeztük el, a szakszerűtlen összeszerelés szintén hibás teljesítésnek tekinthető, ha az a termékhez adott használati útmutató hibájára vezethető vissza.

 

Hibás teljesítés miatt két lépcsőben, összesen négyféle szavatossági igényt érvényesíthetünk.

 

Az első lépcsőben kérhetjük a termék kijavítását vagy kicserélését amelyek közül – főszabály szerint – választhatunk. Nincs mód a választásra, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne az eladónak. Csere esetén csakis olyan terméket vagyunk kötelesek elfogadni, amely adottságai tulajdonságai tekintetében a korábbival azonos.

 

Árleszállításra és az elállásra (amelyek közül szintén választhatunk) akkor van lehetőségünk, ha a kijavításra vagy kicserélésre – a lehetetlenség vagy az aránytalanság miatt – nem volt jogunk, vagy azt az eladó nem vállalta vagy nem végezte el megfelelő határidőn belül, a számukra okozott jelentős kényelmetlenség nélkül. 

 

Az árleszállítás esetén a termék vételárából kell kiindulni, és azt olyan mértékkel kell csökkenteni, amely az elszenvedett érdeksérelem megfelelő kiegyenlítésére alkalmas. Elállás esetén a már teljesített szolgáltatások visszajárnak, vagyis az eladónak a termék visszavételével egyidejűleg a vételárat vissza kell adnia. Jelentéktelen hiba miatt azonban elállásnak nincs helye.

 

Sem kicserélés, sem elállás esetén nem vagyunk kötelesek a terméknek azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye.

 

Nem vagyunk kötelesek elfogadni azt sem, ha az eladó a termék árának levásárlását ajánlja fel, mivel ilyen szavatossági igényt nem ismernek a vonatkozó jogszabályok.

 

A kijavítást vagy kicserélést a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. Az eladónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.

 

Amennyiben az eladó a termék kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a hibát az eladó költségére magunk is kijavíthatjuk vagy mással kijavíttathatjuk.

 

Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétől a hátrányunkra tér el.

 

Fogyasztóként megillet minket az a jog is, hogy a választott szavatossági igényéről másikra térjünk át.

 

A teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesíthetjük szavatossági igényeinket. Amennyiben a fogyasztói szerződés tárgya használt termék, az eladóval rövidebb határidőben is megállapodhatunk, de ennek is legalább egy évnek kell lennie.

 

Használt termék esetében szinte ugyanazok a szavatossági jogok érvényesíthetőek, mint új termékek vonatkozásában.  Tekintettel arra, hogy használt termék esetében nem lehetséges ugyanolyan tulajdonságú termék biztosítása, a csereigény teljesíthetetlennek minősül. Használt termék esetén tehát első körben javítás kérhető, s ha ennek az eladó nem tud, illetve nem képes eleget tenni, árleszállításra tarthatunk igényt, illetve elállhatunk a szerződéstől.

 

Az elévülési időbe nem számít bele a kijavítási időnek az a része, amely alatt a terméket nem tudjuk rendeltetésszerűen használni. A termékre vonatkozó szavatossági határidő tehát annyi nappal hosszabbodik meg, ahány nap a hiba közlésétől a kijavítás elvégzéséig eltelt.

 

Abban az esetben viszont, amikor a termék vagy jelentősebb részének kijavítására, illetve kicserélésére kerül sor, az elévülési határidő újból kezdődik.

 

Fogyasztói szerződés esetében a szavatossági jogok három év elteltével szűnnek meg, azonban egyes termékek esetében jogszabály ennél hosszabb határidőről is rendelkezik.

 

A hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül kötelesek vagyunk kifogásunkat az eladóval közölni. Amennyiben a közléssel indokolatlanul késlekedünk, az ebből eredő károk megtérítésére kötelezhet minket az eladó. A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt fogyasztói kifogást azonban kellő időben közöltnek kell tekinteni.

 

A fogyasztói szerződések esetében a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba esetén vélelmezni kell, hogy a hiba már a teljesítés időpontjában fennállt, kivéve, ha e vélelem a hiba jellegével, vagy a termék természetével összeegyeztethetetlen.

 

Az eladó csak akkor mentesül a szavatosság alól, ha a vélelmet megdönti, vagyis bizonyítja, hogy a termék hibája a fogyasztó részére történő átadást követően keletkezett. Ennek alapján az eladó nem köteles például kifogásunknak helyt adni, ha megfelelően bizonyítja, hogy a termék a nem rendeltetésszerű használat folytán vált hibássá. A teljesítést követő hat hónap elteltével azonban a bizonyítási teher a fogyasztó oldalára kerül, vagyis vita esetén nekünk kell bizonyítanunk, hogy a hiba már a teljesítés időpontjában fennállt.

 

A szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek – ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási költségeket – az eladót terhelik.

 

Lehetőségünk van továbbá arra is, hogy szavatossági jogaink érvényesítésén kívül a hibás teljesítésből eredő kárunk megtérítését is követeljük az eladótól a kártérítésre vonatkozó szabályok alapján.

 

 

Jótállás esetén az eladó a termék mindazon hibája miatt helytállni köteles, amely a jótállás időtartamán belül merül fel. Mentesül azonban a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítést követően keletkezett. Nem nekünk kell tehát bizonyítanunk a hibás teljesítést, a jótállás alapján ugyanis az eladót terheli – amennyiben vitatja a fogyasztói kifogást – a bizonyítási kötelezettség. Az eladónak kell azt bizonyítania, hogy a hiba oka már a termék átadását követően lépett fel.

 

A törvény szerint a jótállási jogok gyakorlásánál a szavatosságra vonatkozó szabályokat kell – a megfelelő eltérésekkel – alkalmazni:

• Jótállás esetén ugyanazokat az igényeket (kijavítás, kicserélés, árleszállítás, elállás), ugyanazokkal a feltételekkel (például sorrendiség elve) érvényesíthetjük, mint szavatosság esetén.
• A jótállás időtartama is meghosszabbodik a kijavítás idejével, a termék vagy jelentősebb részének kicserélése, illetve kijavítása esetén pedig a jótállás időtartama újból kezdődik.
• Jótállás esetén sem vagyunk kötelesek megtéríteni a termék természetes amortizációját. Az eladónak kell viselnie továbbá azokat a költségeket, amelyek a jótállási igény érvényesítésével kapcsolatban adódtak.

 

A jótállás – eltérően a szavatosságtól – nem minden termék esetében áll fenn. Jótállás ugyanis csak arra a termékre vonatkozik, amelyre azt jogszabály előírja (kötelező jótállás), vagy amelyre nézve szerződés vagy reklám ilyen tartalmú kötelezettségvállalást tartalmaz (önkéntes jótállás). Előfordulhat az is, hogy egy termék esetében egyaránt fennáll szavatosság, kötelező, illetve önkéntes jótállás is.

 

Önkéntes jótállásában az eladó vagy gyártó a kötelező jótállásnál kedvezőbb feltételeket (például hosszabb jótállási idő vállalása, illetve olyan termékek esetében is jótállás biztosítása, amelyekre nem vonatkozik kötelező jótállás) is megállapíthat.

 

A kötelező jótállás jogszabályon alapul. Ilyen jogszabály az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban Korm. Rendelet) is, amely az új tartós fogyasztási cikkek vonatkozásában rendel el kötelező jótállást. Ez alapján a kötelező jótállás időtartama egy év, amelyet a vásárlás napjától, illetve az üzembehelyezéstől – amennyiben azt az eladó vagy képviselője végezte el – kell számítani.

 

Azt, hogy mi minősül tartós fogyasztási cikknek, a Korm. rendelet Melléklete sorolja fel.

 

A Korm. rendelet alapján az alábbi kedvezmények illetnek meg minket az igényérvényesítés során:

1. Amennyiben az eladó a jótállási jegyen szervizt is megadott, kijavítás iránti igényünket közvetlenül ennek helyén is érvényesíthetjük.
2. Amennyiben három munkanapon belül érvényesítjük csereigényünket, az eladó nem hivatkozhat az aránytalanságra, hanem köteles a terméket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.
3. A kijavítás során a termékbe kizárólag új alkatrész kerülhet beépítésre.
4. A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható terméket – a járművek kivételével – az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha pedig a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról az eladónak kell gondoskodnia.

 

 

A Korm. rendelet alapján az eladó köteles a fogyasztási cikkel együtt – külön kérés nélkül – jótállási jegyet átadni számunkra, amelyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni, s írásban vagy más maradandó eszközön kell átadni.

 

A jótállási jegyen fel kell tüntetni a Korm. rendelet által meghatározott tartalmi elemeket:

• az eladó neve és címe
• a fogyasztási cikk megnevezése, típusa, gyártási száma, továbbá – ahol alkalmazható – azonosításra alkalmas részeinek meghatározása;
• a gyártó neve, címe;
• külföldről származó termék esetén az importáló neve, címe;
• a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogok;
• a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogok érvényesíthetőségének határideje;
• a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogok érvényesíthetőségének helye;
• a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogok érvényesíthetőségének feltétele;
• a vásárlás vagy az üzembe helyezés időpontja.

 

A jótállási jegynek továbbá utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó törvényből eredő jogait nem érinti.

 

A jótállás keretébe tartozó javítás esetén az eladó, illetve a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálat a jótállási jegyen köteles rögzíteni:

• a javítási igény bejelentésének és a javításra átvétel időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását,
• a hiba okát és a javítás módját,
• a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását,
• a jótállás – a kijavítás időtartamával meghosszabbított – új határidejét.

 

 

Fogyasztói szerződés esetén a szavatosság, vagy jogszabályon alapuló (kötelező) jótállás keretében érvényesített kifogás intézése során az eladó kifogásunkról jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelynek másolatát át kell adnia.

 

Az igényérvényesítés során a fogyasztói szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha bemutatjuk az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot.

 

A jegyzőkönyvnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

• a fogyasztó nevét, címét,
• a fogyasztási cikk (a továbbiakban: termék) megnevezését, vételárát,
• a vásárlás időpontját,
• a hiba bejelentésének időpontját,
• a hiba leírását,
• a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,
• a kifogás rendezésének módját.

 

Amennyiben a kifogás rendezésének módja eltér az igényünktől, ennek indokolását a jegyzőkönyvben meg kell adni.

 

Ha az eladó igényünk teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról legkésőbb 3 munkanapon belül köteles értesíteni bennünket.

 

 

Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen a kereskedelmi hatóság által hitelesített, folyamatosan számozott oldalú vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók könyvébe bejegyezhetjük az üzlet működésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszainkat és javaslatainkat.

 

Ezen bejegyzéseink írásbeli fogyasztói panasznak minősülnek, melyet a vállalkozás harminc napon belül köteles írásban megválaszolni, esetlegesen elutasító álláspontját a minden esetben indokolni köteles. Elutasítás esetén arról is köteles tájékoztatni minket, hogy panaszunkkal mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezhetjük, s meg kell adnia az illetékes hatóság, illetve a vállalkozás székhelye szerinti békéltető testület levelezési címét.